Dánia áttelepíti a "nem nyugati" állampolgárokat a problémás városrészekből. Az Európai Bíróság kritikus álláspontot fogalmazott meg erről, de közölte, vitás esetben a dán igazságszolgáltatásnak kell eldöntenie, hogy diszkriminációról van-e szó.
Az Európai Bíróság véleménye szerint diszkriminatív lehet az a Dániában hatályos törvény, amely lehetővé teszi a bérlőknek való felmondást olyan városrészekben, ahol magas a migránsok aránya - írja a Welt.
Az érintettek számára fokozott kockázatot jelenthet az egyenlőtlen bánásmód, "hogy bérleti szerződésüket idő előtt felmondják, és így elveszítik lakásukat" – ítélkezett a bíróság csütörtökön. A testület ugyanakkor kimondta, hogy vitás esetben a dán igazságszolgáltatásnak kell eldöntenie, valóban diszkriminációról van-e szó.
A luxemburgi bírósághoz egy dán bíróság fordult, amely kétségbe vonta az úgynevezett "átalakuló területekre" vonatkozó lakáspolitikai szabályozás jogszerűségét. Ezek olyan városrészek, ahol az elmúlt öt évben a "nem nyugati országokból származó bevándorlók és leszármazottaik" aránya 50 százalékra emelkedett.
E problémás városrészek további jellemzői a munkanélküliség és a bűnözés. Ezekben a városrészekben egy 2018-as jogszabály (az úgynevezett "gettótörvény") értelmében 50 százalék feletti migrációs arány elérése után az embereket kényszeríthetik arra, hogy kiköltözzenek a szociális lakásokból, például a lakóépületek lebontásával vagy magánépítőknek való eladásával. Dánia ezzel az intézkedéssel a párhuzamos társadalmak kialakulását kívánja megakadályozni.
Az Európai Bíróság ítéletének indoklásában kifejtette, hogy a pert több, Slagelse-ből és Koppenhágából származó bérlő indította, akiknek felmondtak. A felperesek azzal érveltek, hogy a "nem nyugati országokból” származó lakosok arányának kritériuma az EU joggal ellentétes, etnikai származáson alapuló diszkrimináció.
2018 márciusában az akkori miniszterelnök, Lars Løkke Rasmussen azzal a szlogennel mutatta be a intézkedést, hogy "A gettóknak menniük kell." A törvényt akkor széles többség fogadta el. Rasmussen szociáldemokrata utódja, Mette Frederiksen enyhítette a hangnemet, párhuzamos társadalmakról beszélt gettók helyett. Az elv azonban megmaradt.