Az Európai Unió kísérlete, hogy jóvátételi kölcsönt nyújtson Ukrajnának a lefoglalt orosz vagyon felhasználásával, élesen megosztja a blokk vezetőit. A döntő jelentőségű csúcstalálkozó előtt az Euronews összefoglalja, hogy kik támogatják és kik ellenzik a javaslatot.
Az Európai Unió nagy horderejű problémával küzd: hogyan fedezze Ukrajna 2026-ra és 2027-re vonatkozó költségvetési és katonai igényeit? Mivel az Egyesült Államok gyakorlatilag kikerült a képből, a blokk kénytelen lesz legalább 90 milliárd euróra növelni a Kijevnek nyújtott pénzügyi hozzájárulását a következő két évben. De hogyan?
Amikor a vezetők csütörtökön összeülnek, hogy meghozzák a végső döntést, két különböző megoldást találnak majd az asztalon. Az A terv: zéró kamatozású jóvátételi hitel kibocsátása, amely a befagyasztott orosz eszközökön alapul. És a B terv: közösen veszik fel a pénzt.
Mindkét terv jelentős előnyökkel és hátrányokkal jár, amelyeknek nagy súlya lesz a brüsszeli csúcsértekezleten.
- mondta egy magas rangú diplomata.
Mivel a közös adósság felvállalása egyhangúságot igényel, amit ebben a szakaszban gyakorlatilag lehetetlen elérni, a hangsúly az A terven van: a jóvátételi kölcsönön. A javaslat azonban, amelyre nincs precedens a modern történelemben, élesen megosztotta az EU vezetőit.
Ki támogatja?
A jóvátételi kölcsönnek két heves szószólója van: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Friedrich Merz, Németország kancellárja.
Von der Leyen először szeptember elején, az EU helyzetéről szóló beszédében tett előzetes utalást a kezdeményezésre, anélkül, hogy konkrétumokat mondott volna. Napokkal később Merz a Financial Timesban megjelent véleménycikkében szenvedélyes kérést fogalmazott meg, amelynek erőteljes hangvétele több tagállamot meglepett.
A tervezet szerint a 2022 februárja óta zárolt orosz központi bank eszközeit őrző pénzintézetek átutalnák készpénzegyenlegüket a Bizottságnak, amely ezt követően nulla kamatozású kölcsönt nyújtana Ukrajnának.
Kijevnek csak azután kellene visszafizetnie, hogyMoszkva befejezi a háborút és megtéríti az invázió által okozott károkat. Moszkva ezután visszakapná a pénzét, így a kör bezárulna. "Ez egy nagyon világos üzenet Oroszországnak is, hogy a háború elhúzódása az ő részükről magas árral jár számukra" - mondta von der Leyen.
A merész kísérlet, hogy Oroszország szuverén eszközeivel támogassák az általa megszállt országot, gyorsan címlapokra került, és a kulcsfontosságú tagállamok támogatását is megszerezte.
A három északi vezető - a dán Mette Friederisken, a svéd Ulf Kristerssonés a finn Petteri Orpo - az elsők között állt teljes mellszélességgel a jóvátételi hitel mögé, miközben elutasította az újabb adósságkibocsátás ötletét. A lengyelDonald Tusk, az észt Kristen Michal, a lett Evika Siliņa, a litván Gitanas Nausėda és az ír Micheál Martin gyorsan követte őket, és csatlakozott a hitel mellett szóló egyre erősödő felhívásokhoz.
"Amellett, hogy ez a pénzügyileg leginkább megvalósítható és politikailag reális megoldás, az agresszió okozta károk megtérítéséhez való ukrán jog alapelveivel is foglalkozik" - írták közös levelükben.
Hollandia, Ukrajna egyik legnagyobb pénzügyi adományozója szintén határozottan támogatja a tervet.
További támogatók, bár kevésbé hangos lelkesedéssel, Spanyolországés Portugália, amelyek hangsúlyozzák, hogy így vagy úgy, de stabil finanszírozást kell biztosítani Ukrajna számára.
"Keményen dolgozunk azon, hogy a jóvátételi hitelt tovább tudjuk vinni. Spanyol részről mi is nyomulunk előre. Úgy gondoljuk, hogy mind jogilag, mind politikailag van tér a folytatásra" - mondta Carlos Cuerpo spanyol gazdasági miniszter az Euronewsnak.
És akkor ott van La France.
Emmanuel Macron elnök meglepően visszafogottan viselkedik a nagy tétekkel teli vitában, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy valójában mi is a blokk második legnagyobb államának álláspontja. A rejtélyt tovább fokozza, hogy Franciaországnak becslések szerint 18 milliárd eurónyi orosz állami vagyon van a birtokában, amelyet titokban tartott magánbankokban tartanak.
"Ez nem jelenti azt, hogy nem dolgozunk más lehetőségeken, vagy szélesebb körű lehetőségeken, amelyek magukban foglalnák a kereskedelmi bankokban lévő szuverén eszközöket" - mondja az Elysée palota. "De ismétlem, ezeknek az eszközöknek a természete, és különösen a meglévő szerződések jellege nem ugyanaz".
Bár Macronról úgy tartják, hogy nem ellenzi a jóvátételi hitelt, a közbeszédből való kirívó távolmaradása arra kényszerítette Merzet, hogy egyedül vegye fel a kesztyűt. Az európai döntés könnyen lehet, hogy újradefiniálja kancellári rangját.
"Ne áltassuk magunkat. Ha ez nem sikerül, az Európai Unió cselekvőképessége évekre, ha nem hosszabb időre súlyosan sérül" - figyelmeztetett Merz.
Ki van ellene?
A jóvátételi hitel ügye nem érthető meg Belgium, az orosz vagyon fő letéteményese és annak miniszterelnöke, Bart De Wever nélkül.
De Wever minden alkalmat megragadott, legyen szó beszédről, sajtótájékoztatóról vagy interjúról, hogy egyértelműen kifejezze a javaslattal szembeni heves ellenszenvét, amelyet "alapvetően helytelennek" és "többszörös veszélyekkel" terheltnek tart.
- tette fel a kérdést von der Leyennek egy éles hangú levélben, hangsúlyozva: "Soha nem fogom Belgiumot arra kötelezni, hogy egyedül viselje azokat a kockázatokat és kitettségeket, amelyek a jóvátételi hitel lehetőségéből adódnának".
De Wever a közös adósságot részesíti előnyben - felszólítva a "Tettrekészek Koalícióját", hogy váljon "a törvényjavaslat koalíciójává" -, de azt mondja, a jóvátételi hitelt akkor hagyhatja jóvá, ha három döntő feltétel teljesül: a kockázatok teljes kölcsönös átvállalása, hatékony likviditási garanciák és az orosz eszközöket birtokló országok teljes tehermegosztása.
Azóta a nagykövetek megállás nélkül dolgoznak a Bizottság által benyújtott jogi szövegek átdolgozásán és a belga aggályok figyelembevételén.
De Wever azonban messze nincs egyedül keresztes hadjáratával: egy új felmérés szerint a belga polgárok 65%-a ellenzi a jóvátételi hitelt. Az Euroclear, az az intézmény, amely 185 milliárd eurónyi orosz vagyont tart zárolva, és amelyet Moszkva már beperelt, szintén kritikusan nyilatkozott a javaslattal kapcsolatban,"nagyon törékenynek", pénzügyileg kockázatosnak és jogilag kísérleti jellegűnek nevezve azt.
De Wever ellenállási kampánya a múlt héten váratlan lendületet kapott, amikor Olaszország, Bulgáriaés Máltacsatlakozott Belgiumhoz egy nyilatkozatban, amelyben sürgetik a Bizottságot, hogy vizsgáljon meg "alternatív megoldásokat" "kiszámítható paraméterekkel" és "lényegesen kisebb kockázatokkal".
E megoldásoknak - mondták - "hídként" kellene működniük, hogy biztosítsák Kijev finanszírozásának fenntartását, és a vezetőknek több idejük legyen megvitatni az asztalon lévő két fő lehetőséget. Bár a nyilatkozat nem utasította el teljes mértékben a jóvátételi hitelt, mégis elmélyítette a bizonytalanságot.
"Még egyértelműbben tisztáznunk kell, hogy milyen fenntartásaik vannak" - mondta egy uniós tisztviselő.
Közben Andrej Babiš, a Cseh Köztársaság új miniszterelnöke kijelentette, hogy egyetért De Weverrel, akivel a múlt héten találkozott Brüsszelben, és azt javasolta, hogy a Bizottságnak "más módokat kell találnia" Kijev támogatására.
"Mi mindenesetre nem fogunk anyagilag hozzájárulni a segélyhez" - mondta Babiš. "A cseh költségvetésből nem tudunk pénzt vagy garanciákat nyújtani".
Nem kapcsolódik Belgiumhoz a magyar Orbán Viktor kemény ellenállása, aki teljesen elutasít minden újabb Ukrajnának nyújtott segítséget, függetlenül a módszertől.
"Európa folytatni akarja a háborút, sőt, ki akarja terjeszteni. Folytatni akarja az orosz-ukrán frontvonalon, és ki akarja terjeszteni a gazdasági hátországra is a befagyasztott orosz vagyonok elkobzásával" - mondta Orbán. "Ez a lépés nyílt hadüzenetnek felel meg, amit az orosz fél megtorlással fog megválaszolni".
Közeli szövetségese, a szlovák Robert Fico megfogadta, hogy ellenez minden újabb katonai támogatást Kijevnek. Fico azonban hajlandó új forrásokat elkülöníteni Ukrajna háború utáni újjáépítésének támogatására és az uniós csatlakozási pályázatának előmozdítására, amelyet Orbán Viktor megvétózott.
"Ha Nyugat-Európa számára egy orosz vagy egy ukrán élete szart sem ér, akkor én nem akarok egy ilyen Nyugat-Európa része lenni" - mondta Fico, és egy uniós vezető ritkán használ trágár szavakat. "Semmit nem fogok támogatni, még akkor sem, ha újévig Brüsszelben kell ülnünk, ami Ukrajna katonai kiadásainak támogatásához vezetne".
Mi történhet tehát?
A csúcstalálkozót megelőzően a számtan egyre trükkösebbé válik.
Technikailag a jóvátételi hitel minősített többséggel átmehetne: ehhez legalább 16 olyan tagállam kell, amelyek a blokk összlakosságának legalább 65%-át képviselik.
Ez azt jelenti, hogy a fent említett hét szkeptikus ország - Belgium, Olaszország, Bulgária, Málta, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia - nem elégséges ahhoz, hogy kisiklassák a tervet.
"Ha minősített többséggel dolgozunk, a tagállamoknak sokkal nagyobb érdekük fűződik a csatlakozáshoz, mert fennáll a lehetőség, hogy leszavazzák őket" - mondta egy magas rangú diplomata.
"Ez egy rendkívül kényes és nehéz kérdés, és az ilyen kérdésekben mindig rendkívüli erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy figyelembe vegyük az összes tagállam aggályait. Ez nem olyasmi, amit könnyelműen teszünk."
Mivel Németország, Spanyolország, Lengyelország, az északi országok és a balti államok mind támogatják a tervet, az ellenző csoportnak szüksége lenne Franciaországra - az egyetlen rendelkezésre álló nehézsúlyú országra -, hogy fordulatot tegyen és ellene foglaljon állást. De egy kemény_"nem"_ valószínűtlen, tekintve Macron személyes elkötelezettségét Ukrajna szuverén és független nemzetként való sorsa mellett.
Mindenesetre diplomaták és tisztviselők elismerik, hogy a jóvátételi hitel jóváhagyása, annak minden kockázatával és bizonytalanságával együtt, De Wever feje fölött politikailag fenntarthatatlan lenne.
"A vezetők nagyon is tisztában vannak azzal, hogy Belgium számára aránytalanul nagy a tét a jóvátételi hitelben, és ezt figyelembe veszik" - mondta egy magas rangú uniós tisztviselő.
"Ha reálisak vagyunk, 27 ország nem lesz lehetséges" - tette hozzá a tisztviselő Magyarországra utalva. "Reméljük, hogy a lehető legközelebb leszünk a 26-hoz".
Ha mind a jóvátételi hitel, mind a közös adósság megoldhatatlannak bizonyul, a Bizottságot felkérik, hogy dolgozzon ki egy átmeneti pénzügyi megoldást Ukrajna fizetésképtelenségének megakadályozására. Az országnak már áprilisban újabb külföldi segélyinjekcióra van szüksége, így az óra gyorsan ketyeg.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára a jóvátételi hitel legalább annyira a pénzügyekről, mint az elszámoltathatóságról szól.
"A befagyasztott vagyon valószínűleg ellensúlyozni tudna bizonyos országok bizonyos csökkentéseit. Mert ez valóban komoly támogatás lenne. Nem látom, hogy e támogatás nélkül lehetőség lenne határozottan, gazdaságilag határozottan kiállni Ukrajna mellett" - figyelmeztetett Zelenszkij.
"Nem látom, hogy egy ilyen hiányt képesek leszünk fedezni néhány homályos alternatívával vagy homályos ígérettel".