Az európai ombudsman kiállt az Európai Bizottság átláthatóság iránti elkötelezettsége mellett, a kritikák ellenére, amelyek szerint Ursula von der Leyen elnök egyre átláthatatlanabb módon irányítja a testületet.
Teresa Anjinho európai ombudsman az Euronewsnak nyilatkozva elismerte, hogy „kihívást” jelent az uniós intézmények dokumentumaihoz való átlátható hozzáférés biztosítása, de kiállt az Ursula von der Leyen elnök által vezetett Európai Bizottság jóhiszeműsége mellett.
Kijelentései annak kapcsán hangzottak el, hogy hivatala jelenleg is vizsgálja, hogyan kezelte a Bizottság egy újságírói kérelmet. A zsuraliszta azt kérte, hozzák nyilvánosságra azokat az üzeneteket, amelyeket Ursula von der Leyen küldött Emmanuel Macronnak a Signalon keresztül, majd Macron elnök válaszára is kíváncsiak lettek volna. Az üzenetváltás azonban nem maradt fenn, mert Von der Leyen a Signal üzenetküldő alkalmazásban bekapcsolta az automatikus törlés funkciót.
„Elismerem, hogy sok kritika éri a Bizottságot azt illetően, ahogy a dokumentum-hozzáférési kérelmeket kezeli” – mondta Anjinho az Euronews 12 Minutes With című interjúműsorában.
„Ha (az állampolgárok) nem férnek hozzá az információkhoz, úgy vélem, a hallott kritikák valóban jogosak” – tette hozzá.
„Számos kihívással szembesülünk, amelyeket a hivatalomban is látunk a beérkezett panaszokból a dokumentum-hozzáféréssel kapcsolatban.”
Anjinho azonban azzal érvelt, hogy a Bizottság „elkötelezett” az átláthatósági szabályok betartása iránt, ami szerinte „bizakodásra” ad okot.
Az Anjinho által vezetett uniós felügyeleti szerv az intézményeknél előforduló hivatali visszásságokat vizsgálja ki. A hivatal szeptemberben vizsgálatot indított Emmanuel Macron francia elnök Ursula von der Leyennek küldött Signal-üzenete ügyében, miután az Európai Bizottság a Follow The Money oknyomozó portál újságírójának kérését követően megtagadta az üzenet nyilvánosságra hozatalát.
A Bizottság később megerősítette, hogy Von der Leyen bekapcsolta az üzenetküldő alkalmazás „eltűnő üzenetek” funkcióját. A végrehajtó szerv arra hivatkozott, hogy az üzenet ezért nem volt visszakereshető, noha korábban azt állította, hogy Von der Leyen és kabinetfőnöke megvizsgálta az üzenetet, és megőrzését nem tartotta indokoltnak.
Az uniós szabályok értelmében az intézmények kötelesek hozzáférést biztosítani az uniós politikákkal kapcsolatos dokumentumokhoz, „függetlenül az adathordozótól”.
„Dokumentum-hozzáférési kérelem érkezése esetén ezek a dokumentumok nem tűnhetnek el csak úgy” – magyarázta Anjinho. „Meg kell őrizni őket, hogy eldönthessük, nyilvánosságra hozandók-e, vagy sem, dokumentumnak minősülnek-e, vagy sem.”
Az Európai Ombudsmani Hivatal vizsgálata folyamatban van, és az esetleges ajánlások nem lesznek kötelező érvényűek.
A Bizottság ugyanakkor védelmébe vette az automatikus üzenettörlési funkció használatát, mondván, hogy így minimalizálják a kiszivárgások és biztonsági incidensek kockázatát, valamint helyet szabadítanak fel a mobilkészülékeken.
Ne kövessük el ugyanazokat a hibákat
„Ebben az esetben különösen fontos (...), hogy garantáljuk: ami a múltban történt, az nem ismétlődhet meg a jövőben” – mondta Anjinho.
„Ezeket (a dokumentumokat) meg kell őrizni, hogy eldönthessük, nyilvánosságra hozandók-e, vagy sem, dokumentumnak minősülnek-e, vagy sem.”
Ez azonban nem az első eset, hogy Von der Leyent azzal vádolják: megpróbálja eltitkolni magánjellegű üzeneteit, még akkor is, ha azok az uniós politikához köthetők.
Az eset jelentős hasonlóságot mutat az úgynevezett Pfizer-gate üggyel, amikor Von der Leyen nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a német Pfizer gyógyszeróriás vezérigazgatójával váltott WhatsApp-üzeneteit a Covid–19 oltások szerződéseivel kapcsolatban.
Az EU legfelsőbb bírósága az ügyet benyújtó The New York Times javára döntött, mondván, hogy a Bizottság megsértette saját átláthatósági szabályait.
A Bizottság később az amerikai sajtóorgánumnak eljuttatott dokumentumában közölte, hogy nem tartotta megőrzésre érdemesnek az üzeneteket, mivel azok „átmeneti” jellegűek voltak.