Az uniós és ukrán vezetés tízpontos cselekvési tervet dolgozott ki a csatlakozási pályázat felgyorsítása érdekében. Erre a megállapodásra, amely kívül esik az uniós csatlakozási protokollon, nem vonatkozik a magyar vétó.
Az Európai Unió és Kijev cselekvési tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy Ukrajna gyorsabban tudjon haladni az uniós tagság felé vezető úton. Miután a csatlakozási tárgyalások megkezdését lehetetetlenné teszi az Orbán-kormány vétója, az uniós vezetés kétoldalú megállapodásokkal igyekszik támogatni legalább a felkészülési folyamatot Ukrajnában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
"Ukrajna uniós tagságát az Ukrajna számára nyújtott európai biztonsági garanciák politikai ágának tekintjük" - mondta Marta Kos, a blokk bővítési biztosa csütörtökön az ukrajnai Lvivben tartott informális miniszteri találkozó után hozzátéve, hogy a csatlakozás "központi szerepet játszik abban, hogy fenntartható legyen bármilyen békemegállapodás".
A 10 pontos terv szerint, amelyet Kos és Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes közös nyilatkozatában vázolt, az Európai Bizottság folyamatos tármogatást nyújt az ukrajnai intézményes reformok végigviteléhez, illetve a korrupció elleni küzdelemhez.
"Most előrehozzuk az összes technikai munkát, ami azt jelenti, hogy bár formálisan még mindig blokkolva van (...), Ukrajna mégis képes továbblépni ezen az úton" - mondta Marie Bjerre, Dánia uniós ügyekért felelős minisztere újságíróknak. "A blokád nem tarthat örökké, muszáj lesz feloldani" - tette hozzá.
Orbán Viktor eddig ellenállt a vétó feloldására irányuló felhívásoknak, mondván, hogy ellenzi Ukrajna csatlakozását, amíg tart Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója. Az EU 26 tagállama épp az ellenkezőjét indokolja az ukrajnai háborúval, vagyis, hogy Ukrajnát és Moldovát is mielőbb fel kell venni a közösségbe, így egyfajta védelmet nyújtva ezeknek az államoknak az orosz agresszióval szemben.
Terv Ukrajna támogatására a korrupció elleni küzdelemben
A most aláírt tízpontos cselekvési terv felvázolja azokat a lépéseket, amelyeket Kijevnek meg kell tennie a következő egy évben a jogállamiság garantálása, a korrupció további visszaszorítása és az igazságszolgáltatás megerősítése érdekében. Mindez az uniós tagsághoz szükséges reformok közé tartozik.
A terv nagy hangsúlyt fektet a korrupció elleni küzdelemre, miután az ukrán kormány a nyáron benyújtotta, majd az Európai Bizottság rosszallásának hatására visszavonta a két korrupcióellenes ügynökség, a NABU és a SAPO függetlenségét megnyirbáló törvényjavaslatot.
A terv első pontjában Ukrajna ígéretet tesz arra, hogy prioritásként kezeli a két szerv "függetlenségének megerősítését", valamint "a NABU és a SAPO joghatóságának kiterjesztését a rendelkezésre álló független értékelés alapján valamennyi magas kockázatú pozícióra". Kijev vállalja továbbá, hogy a jövő év második negyedévéig korrupcióellenes stratégiát és állami korrupcióellenes programot fogad el. Mindennek különös jelentőséget ad, hogy a közelmúltban Volodimir Zelenszkij legszűkebb körét is elérték a korrupcióellenes nyomozások.
Az ukrán Energoatom atomenergetikai szervezetet érintő, állítólag magas szinten zajló korrupció gyanúja miatt lemodott Andrij Jermak, az ukrán elnök korábbi kabinetfőnöke.
A csütörtökön Lvivben bejelentett megállapodásnak köze lehet a hetek óta intenzív ukrajnai békéltetéshez is. Pár nappal ezelőtt ugyanis a Washington Post arról írt az ukrajnai báketárgyalások pillanatnyi állásával kapcsolatban, hogy Ukrajna a többi között két éven belüli uniós tagságot kapna cserébe, ha átengedne nemcsak megszállt, hanem saját ellenőrzése alatt álló donyecki területeket is Oroszországnak. A területi engedményekről Volodimir Zelenszkij a hét elején ugyanúgy nyilatkozott, mint hónapokkal ezelőtt, vagyis, hogy az ukrán kormánynak nincs felhatalmazása ilyesmire, sőt az ukrán alkotmány kifejezetten rendelkezik arról, hogy az ország politikai vezetése nem tehet ilyet.