Zelenszkij kötéltáncot jár az ukrán érdekek védelme és aközött, hogy megmutassa Trumpnak, hajlandó kompromisszumokat kötni.
Ukrajna várhatóan szerdán adja át legújabb békejavaslatait az amerikai tárgyalóknak - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, egy nappal azelőtt, hogy sürgős megbeszéléseket folytatna mintegy 30 ország vezetőivel és tisztviselőivel, akik támogatják Kijev erőfeszítéseit az Oroszországgal folytatott háború elfogadható feltételek melletti befejezésére.
Washington célja, hogy gyors kompromisszumot kössön a 2022 elején Oroszország teljes körű invázióját követő harcok leállítására, csökkenti Kijev mozgásterét.
Zelenszkij kötéltáncot jár az ukrán érdekek védelme és Donald Trump amerikai elnöknek való jelzése között, hogy hajlandó némi kompromisszumra, még akkor is, ha Moszkva nyilvánosan nem mutatja jelét annak, hogy engedne maximalista követeléseiből.
Ukrajna európai szövetségesei támogatják Zelenszkij erőfeszítéseit annak biztosítására, hogy bármilyen megállapodás tisztességes legyen, és visszatartsa a jövőbeni orosz támadásokat, miközben figyelembe veszi Európa védelmi érdekeit.
A francia kormány közölte, hogy Ukrajna szövetségesei, akiket az "Akarat Koalíciójának" neveznek, csütörtökön videón keresztül tárgyalnak a tárgyalásokról. Zelenszkij elmondta, hogy ezen országok vezetői is részt vesznek majd.
"Nagyon gyorsan össze kell hoznunk 30 kollégát. És ez nem könnyű, de ennek ellenére meg fogjuk csinálni" - mondta kedden késő este.
Friedrich Merz német kancellár Berlinben kijelentette, hogy "jelenleg jelentős diplomáciai lendületnek vagyunk tanúi" a béketörekvésekben.
Zelenszkij elmondta, hogy az Egyesült Államokkal a szerdára későbbre tervezett megbeszélések középpontjában egy olyan dokumentum áll majd, amely felvázolja Ukrajna háború utáni újjáépítésének és gazdasági fejlődésének terveit.
Emellett Ukrajna egy külön 20 pontos keretet véglegesít a háború befejezésére, amelyet Zelenszkij a közeljövőben nyújtana be Washingtonba.
Miközben egyre nő a feszültség Trump rendezésre irányuló törekvése és az ukrajnai választások kiírása körül, Zelenszkij elmondta, hogy országa három hónapon belül készen állna egy ilyen szavazásra, ha a partnerek garantálni tudják a biztonságos szavazást a háborús időkben, és ha a választási törvényt meg lehet változtatni.
Zelenszkij nyitottsága a választások iránt válasz volt Trump megjegyzéseire, amelyekben megkérdőjelezte Ukrajna demokráciáját, és azt sugallta, hogy az ukrán vezető a háborút ürügyként használja arra, hogy ne álljon a választók elé.
Ezek a megjegyzések Moszkva hasonló megjegyzéseit idézik, amelyeket gyakran tesznek a kijevi kormány delegitimálása érdekében.
Zelenszkij kedden késő este újságíróknak azt mondta, hogy "készen áll" a választásokra, de szüksége lenne az Egyesült Államok és esetleg Európa segítségére a biztonság garantálásához.
Azt sugallta, hogy Ukrajna készen állhat arra, hogy 60-90 napon belül szavazást tartson, ha ez a feltétel teljesül.
"A választások megtartásához két kérdéssel kell foglalkozni: elsősorban a biztonsággal - hogyan lehet lebonyolítani őket, hogyan lehet ezt csapások, rakétatámadások alatt tenni; és egy kérdés a katonáinkkal kapcsolatban - hogyan szavaznának" - mondta Zelenszkij.
"A második kérdés pedig a választások legitimitásának biztosításához szükséges jogszabályi keret" - mondta.
Korábban Zelenszkij rámutatott, hogy a szavazásra nem kerülhet sor jogszerűen, amíg az orosz invázió után bevezetett hadiállapot érvényben van. Azt is megkérdezte, hogy miként kerülhet sor a szavazásra, amikor Ukrajna polgári területeit Oroszország bombázza, és az ország közel 20 százaléka Moszkva megszállása alatt áll.
Zelenszkij elmondta, hogy felkérte pártja törvényhozóit, hogy dolgozzanak ki olyan törvényjavaslatokat, amelyek lehetővé teszik a választásokat, miközben Ukrajna hadiállapotban van.
Az ukránok összességében támogatták Zelenszkij érveit, és nem követeltek választásokat. A hatályos törvények szerint Zelenszkij uralma törvényes.
Csökken Ukrajna katonai támogatása
Európa támogatása azonban egyenlőtlen, és ez a katonai támogatás csökkenését jelenti, amióta a Trump-kormányzat idén leállította a Kijevnek szánt szállítmányokat, hacsak más NATO-országok nem fizetnek érte.
Az Ukrajnának nyújtott külföldi katonai segítség a nyár folyamán meredeken csökkent, és ez a tendencia szeptemberben és októberben is folytatódott - közölte szerdán az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segítséget nyomon követő német testület.
A főként az Egyesült Államok és Európa által nyújtott átlagos éves támogatás 2022 és 2024 között mintegy 41,6 milliárd euró volt. Idén eddig azonban Kijev csak 32,5 milliárd eurót kapott - közölte a Kieli Intézet.
Idén Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország jelentősen növelte az Ukrajnának nyújtott segítségét. Eközben Németország majdnem megháromszorozta átlagos havi juttatásait, Franciaország és az Egyesült Királyság pedig egyaránt több mint kétszeresére növelte hozzájárulását - közölte a Kieli Intézet.
Ezzel szemben Spanyolország 2025-ben nem jegyzett új katonai támogatást Kijevnek, míg Olaszország 15 százalékkal csökkentette alacsony hozzájárulásait 2022-2024-hez képest.