Az Euronews november 4-i bővítési csúcstalálkozóján az EU és a tagjelölt országok vezetői élőben, Brüsszelből vitatják meg az európai integráció jövőjét.
Minden készen áll az Euronews bővítési csúcstalálkozójának előestéjén, amely a maga nemében az első olyan élőben közvetített televíziós esemény, amelyen az EU és a tagjelölt országok vezetői panelbeszélgetéseket folytatnak az európai integráció jövőjéről.
A november 4-én, kedden Brüsszelben megrendezésre kerülő, példa nélküli csúcstalálkozó az EU bővítési politikájának meghatározó pillanata lesz Európa szívében, amikor a kontinens politikai nagyágyúi összegyűlnek, hogy megvitassák a 27 tagú blokk keleti és délkeleti bővítését.
António Costa, az Európai Tanács elnöke megerősítette részvételét, és csatlakozik a vezetők figyelemre méltó gyűléséhez, amely az európai bővítés jövőjét hivatott meghatározni.
A csúcstalálkozón részt vesz Moldova és Szerbia elnöke, Maia Sandu és Aleksandar Vučić, a Nyugat-Balkánt képviselő három miniszterelnök: Edi Rama Albániából, Milojko Spajić Montenegróból és Hristijan Mickoski Észak-Macedóniából, valamint Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa.
A találkozó az Euronews kezdeményezése a tagjelölt országok hangjának felerősítésére egy olyan pillanatban, amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke újraindította a folyamatot, és a bővítést "Európa újraegyesítésének" nevezte el.
A csúcstalálkozó a maga nemében első ízben nyújt platformot a tagjelölt országok vezetőinek, hogy kifejtsék saját nézőpontjukat a bővítéssel kapcsolatban, és minden egyes vezető elmondja saját meglátásait arról, hogyan látják a bővítést saját nemzetük szemszögéből.
A bővítési folyamat nem egy elvont dolog, európaiak millióit érinti, ezért a vezetők nézőpontjukon keresztül nemzetük reményeit és álmait, valamint népeik hangját is be fogják vinni a vitába.
Milyen kihívásokkal kell szembenézniük a csúcstalálkozó résztvevőinek?
Oroszország ukrajnai totális háborúját követően és a gyors ütemű geopolitikai változásokkal szembenézve Brüsszel új lendületet adott a bővítési tárgyalásoknak, mivel a folyamatot kulcsfontosságúnak tartja Európa biztonsága, gazdasági ereje és demokratikus értékei szempontjából.
Az EU minden egyes reménybeli tagjának más-más kihívásokkal kellett szembenéznie: Ukrajna mindössze négy nappal Oroszország 2022. februári teljes körű inváziója után nyújtotta be tagsági kérelmét, és példátlanul gyorsan, négy hónap alatt elnyerte a tagjelölti státuszt, miközben az országnak továbbra is szembe kell néznie azzal a kihívással, hogy az uniós reformok végrehajtása mellett védekeznie kell Moszkva agressziója ellen.
Moldova követte Ukrajna példáját, egy héttel később, 2022 márciusában nyújtotta be a kérelmét, és ezzel egyidejűleg megkapta a tagjelölti státuszt. Az Európai Bizottság arra számít, hogy Moldova 2027-ig befejezi a tárgyalásokat, és ezzel "talán kétszer olyan gyorsan" halad, mint a tipikus tagjelöltek.
Maia Sandu elnök asszony az orosz hibrid beavatkozás, többek között a közelmúltbeli választások és alkotmányos népszavazások manipulálására tett kísérletek ellenére is kiállt országa uniós útja mellett.
Szerbia 2014 óta tárgyal a csatlakozásról, miután 2009-ben benyújtotta kérelmét, de a tagság 2000-es évek eleji több mint 70 százalékos támogatottsága mára 40 százalék körülire csökkent. Mind Belgrád, mind Brüsszel azonban megismételte, hogy Szerbiának helye van a blokkban.
Edi Rama albán miniszterelnök, aki szeptemberben kijelentette, hogy "a történelemben először szabadon választhatjuk meg, hogy melyik birodalomhoz akarunk tartozni... a jogok, az értékek, a biztonság és a védelem birodalmához", a 2009-es tagsági kérelmét követően az utóbbi időben figyelemre méltó előrelépést ért el, és most az egyik élharcos, aki hivatalosan 2030-ra szeretné elérni a csatlakozást.
A tárgyalások 2012-es megkezdése óta Montenegró vezeti a tagjelöltek listáját mind a 33 megnyitott és hét ideiglenesen lezárt fejezettel. Spajić miniszterelnök kormányának célja, hogy 2026-ig lezárja a tárgyalásokat, és 2028-ra elérje az uniós tagságot.
Észak-Macedónia várt a legtovább, amely 2004-ben nyújtott be kérelmet, de aztán a szomszédsági viták miatt többször is akadályokba ütközött. Miután a névkérdést Görögországgal a 2019-es preszpai megállapodással megoldották, Bulgária blokkolta a tárgyalásokat a kisebbségének elismeréséről, a nyelvéről és a közös történelem értelmezéséről - ez egy jelentős akadály, amelyet még le kell küzdeni, mivel az EU-hoz való csatlakozás közvélemény általi támogatottsága is csökkent.
Az Euronews csúcstalálkozója kulcsot ad Európa jövőjéhez
Az Euronews csúcstalálkozójának időzítése egybeesik az Európai Bizottság 2025-ös bővítési csomagjának bemutatásával - a tagjelölt országok előrehaladásának éves értékelésével, amely meghatározza az elkövetkező év alaphangját.
Az eseményre egy olyan időszakban kerül sor, amikor az európaiak többsége támogatja a 27 tagú tömb bővítését: az Eurobarometer közelmúltban végzett felmérése szerint az uniós polgárok 56%-a támogatja a bővítést, különösen a fiatalabb európaiak körében.
A csúcstalálkozó az EU bővítésének előnyeit vizsgálja: új piacok a régi és az új tagországok számára egyaránt, az EU politikai befolyásának globális kiterjesztése, valamint a demokrácia és az európai értékek megerősítése az egész kontinensen.
Az Euronews csúcstalálkozóját az különbözteti meg az Euronews-tól, hogy a tagjelölt országok vezetői és az uniós döntéshozók közötti személyes párbeszédre törekszik.
A televíziós közvetítés lehetővé teszi, hogy minden európai polgár közvetlen és őszinte megbeszélést folytasson a bővítés kihívásairól, elvárásairól és lehetőségeiről.
Az Euronews november 4-én, kedden, közép-európai idő szerint 14 és 17 óra között élőben, eredeti nyelven közvetíti az európai bővítési csúcstalálkozót televíziós és digitális platformjain, többek között a YouTube-on.