Az Euronews bővítési csúcstalálkozója a csatlakozás geopolitikai értékét mutatta be a globális zűrzavar és az erősödő tekintélyelvűség idején.
Az Euronews keddi brüsszeli bővítési csúcstalálkozójának középpontjában a geopolitika állt, és a tagjelölt országok vezetői az Európai Unióhoz való csatlakozásra irányuló törekvésüket stratégiai döntésként fogalmazták meg, amely a jólét és a stabilitás megteremtését célozza egy ingatag világban.
Az alaphangot António Costa, az Európai Tanács elnöke adta meg, aki szenvedélyesen kiállt egy nagyobb, biztonságosabb és erősebb blokk mellett, és a csatlakozást a közös jövőbe való "legjobb befektetésnek" nevezte.
"Az Európai Uniónak azt is el kell döntenie, hogy megengedheti-e magának, hogy több időt veszítsen, és hogy készen áll-e a fejlődésre és a jelenlegi geopolitikai realitásokhoz való alkalmazkodásra. Határozott meggyőződésem, hogy Európa nem válhat a múltbeli jólét múzeumává" - mondta Costa a vitaindító beszédében.
A választás tétjét - demokrácia kontra autokrácia - Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogalmazta meg a legjobban, aki videokapcsolaton keresztül csatlakozott a csúcstalálkozóhoz egy titkos helyszínről, a frontvonalról. Zelenszkij a csatlakozást "biztonsági garanciának" nevezte Oroszország neoimperializmusával szemben.
"Ukrajna az élet, a szabadság, a demokrácia és az emberség hasonló életérzése miatt döntött úgy, hogy az EU tagja lesz. És ezért harcolunk ma a földünkért, az otthonunkért, az államunk jogaiért és szabadságjogaiért" - mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök után felszólalva Maia Sandu moldovai elnök, akinek országa a Kreml hibrid beavatkozásának elsődleges célpontja, tovább emelte a tétet, felszólítva az EU vezetőit, hogy teljesítsék a bővítésre tett ígéretet, különben pusztító árat fizetnek.
"Nem engedhetjük meg, hogy egyes országokat autoriter rezsimek használjanak fel az EU ellen. Ez fog történni, ha nem lesz valódi perspektíva az uniós integrációra" - mondta Sandu a Maria Tadeóval folytatott beszélgetésben.
A bővítés évekig többnyire szunnyadt és figyelmen kívül maradt, mivel a tagállamok energiájukat olyan sürgető kihívásokra fordították, mint a pénzügyi válság, a munkanélküliség, a társadalmi egyenlőtlenségek, a COVID-19 járvány és a kínai verseny.
Amikor azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna teljes körű megszállása mellett döntött, a politika hirtelen új dimenziót kapott. Ukrajna és Moldova szinte egyidejű lépései a tagsági kérelmek benyújtására arra kényszerítették a vezetőket, hogy felülvizsgálják a csatlakozással kapcsolatos hagyományos előítéleteiket. Úgy tűnt, hogy az előnyök végre felülmúlják a kockázatokat.
"Sajnos, egy európai földön elkövetett katonai agresszióra volt szükség ahhoz, hogy Brüsszel felébredjen. Új lendület jött, és remélem, hogy nem fog elhalványulni" - mondta Edi Rama albán miniszterelnök videókapcsolaton keresztül.
'Európa újraegyesítése'
Az elmúlt három évben érezhető volt az előrelépés.
Ukrajna, Moldova, Grúzia és Bosznia-Hercegovina mind megkapta a tagjelölti státuszt. Észak-Macedónia és Albánia hivatalosan is megkezdte a tárgyalásokat Brüsszellel. Montenegró pedig előre menetelt, és megszilárdította pozícióját az élenjárók között.
A friss lendület azonban a frusztrációt és az elkeseredettséget is felszínre hozta, amely az európai nemzetek családjához való csatlakozás ambícióval jár.
Magyarország Ukrajna csatlakozásával szembeni megfellebbezhetetlen vétója kínos kérdéseket vetett fel a blokk belső döntéshozatala és a bővítési folyamat érdemeken alapuló jellege kapcsán. Annak ellenére, hogy Ukrajna minden jogi és technikai követelményt teljesített a tárgyalások első fejezetének megnyitásához, a magyar ellenzék egymaga a fékre lépett.
A patthelyzet miatt Moldova a járulékos bénultság állapotába került.
Eközben Észak-Macedónia törekvéseit továbbra is blokkolja Bulgária, amely a történelemmel, a nemzeti identitással és a nyelvvel kapcsolatos követeléseket támasztott annak feltételeként, hogy a tagjelölt ország továbbléphessen az évekig tartó eljárásban.
Hristijan Mickoski macedón miniszterelnök a keddi csúcstalálkozón nem fogta vissza magát, és Bulgária kéréseit "mesterséges vitáknak", "zsarnokoskodásnak" minősítette.
"Ha valaki terrorizálni merészel egy másikat, aki be akar lépni a klubba, miért kellene a másiknak hallgatnia? Ez nem normális" - mondta Mickoski a színpadon.
Mickoski mégis hangsúlyozta, hogy "mindezen megaláztatások és csalódások ellenére" országa elkötelezett a tagsági pályázata mellett. A bővítés - jósolta - végül a kontinens "újraegyesítéséhez" fog vezetni.
Igaz, a vétók csak egy részét képezik a történetnek. Egyes jelöltek saját döntéseik miatt kerültek hátrébb a várakozási sorban.
Szerbia szigorú megrovásokat kapott Brüsszeltől a jogállamiság, a szólásszabadság és a korrupció elleni küzdelem terén való visszalépés miatt. Alekszandar Vucsics szerb elnököt azért is bírálták, mert szabadkereskedelmi megállapodást írt alá Kínával, nem volt hajlandó szankciókat alkalmazni Oroszországgal szemben, és részt vett Putyin május 9-i moszkvai katonai parádéján.
A színpadon Vucsics igyekezett egyensúlyozni, hogy megvédje ellentmondásos politikáját.
"Nem fogom igazolni magam, amiért beszélgetek valakivel" - mondta, majd így folytatta:
"Figyelembe kell vennünk az összes észrevételt, az Európai Unió összes követelését. Szerbia nagyon is elkötelezett az uniós útja mellett, és nagyon komolyan és felelősségteljesen fogja járni azt".
Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa felszólalásában meghúzta a határt, és felszólította Szerbiát, hogy válasszon oldalt a világszínpadon.
"Támogatni az Ukrajnában embereket gyilkoló orosz rezsimet, nem elfogadni az EU Oroszországgal szembeni szankcióit - vannak dolgok, amelyeket nem tűrhetünk tovább. Mindannyiunknak geopolitikai döntéseket kell hoznunk"- mondta Kos a csúcstalálkozón.