A szomszédos Szlovákia és Magyarország ellenáll a Trump-kormány nyomásának, amely az orosz energiatermékek vásárlásának felfüggesztésére buzdít.
Románia támogatja Donald Trump amerikai elnök „törekvését”, amely arra irányul, hogy az ukrajnai háborúra válaszul minden uniós ország szakítsa meg energiaügyi kapcsolatait Oroszországgal – mondta az ország külügyminisztere, Oana Țoiu az Euronews 12 minutes with… című műsorában.
„Románia egyetért abban – és ezt Marco Rubio külügyminiszternek is jeleztem –, hogy a Trump elnök által előterjesztett javaslat, valójában kérés az Európai Unió tagállamai felé, hogy váljanak le az Oroszországból származó, a háborút finanszírozó profitot termelő energiaforrásokról, helyes döntés” – magyarázta Țoiu.
„Románia már egy ideje meghozta ezt a döntést” – tette hozzá.
Trump szeptemberben közölte, hogy addig nem vezet be további amerikai szankciókat Oroszország ellen, amíg az uniós országok az orosz gáz és olaj vásárlásával Putyin háborúját pénzelik. Trump emellett úgynevezett „másodlagos vámokat” is kilátásba helyezett Indiával szemben az orosz eredetű olaj importja miatt, és azzal fenyegetőzött, hogy más országokra is hasonló terheket ró.
Az EU jelentősen csökkentette az orosz energiától való függőségét Ukrajna 2022-es teljes körű inváziója óta, és azt tervezi, hogy 2028. január 1-jéig teljesen kivonja ezeket a termékeket.
Magyarország és Szlovákia azonban továbbra is az orosz energia jelentős importőrei, és ellenállnak Trump azon felszólításának, hogy hagyjanak fel a vásárlással.
A kérdés várhatóan jövő héten kerül ismét napirendre, amikor az uniós vezetők csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben. Az EU végrehajtó testülete Trump nyomására, az Oroszországgal szembeni 19. szankciócsomag részeként vámokat akar kivetni a továbbra is az unióba érkező orosz olajra, ami megdrágítja az importot, és arra kényszeríti Budapestet és Pozsonyt, hogy diverzifikálják beszállítóikat.
Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke azonban már hangot adott ellenvéleményének, így a szankciók elfogadása meghiúsulhat.
Țoiu miniszterasszony néhány órával azelőtt nyilatkozott az Euronewsnak, hogy Donald Trump bejelentette: Magyarországon találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megpróbálják rendezni az ukrajnai konfliktust.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy egy nemrégiben tett látogatása során mit mondott amerikai kollégájának, Marco Rubio külügyminiszternek az ukrajnai háborúval kapcsolatban, Țoiu elmondta, hogy beszéltek arról a „közös törekvésről, hogy elősegítsék a békemegállapodás létrejöttét Ukrajnában”, és „a kételyeikről is az Oroszországból érkező jelek miatt”.
„Nem látunk megfelelő intézkedéseket, gesztusokat vagy döntéseket ebben az irányban [a béke felé]” – mondta a Kremllel kapcsolatban.
„Ezért folyamatosan tárgyalunk a nyomás fokozásáról.”
Az időzítés „kulcsfontosságú” az orosz hibrid hadviselés elleni küzdelemben
Eközben Románia, amely az EU leghosszabb szárazföldi határán osztozik Ukrajnával, az orosz hibrid háború kereszttüzébe került.
Tavaly decemberben törölték az elnökválasztás második fordulóját, mivel a nyilvánosságra hozott hírszerzési adatok alapján Oroszország beavatkozott a kampányba, amelynek során egy kevéssé ismert, szélsőséges nézeteket valló kívülálló, Călin Georgescu váratlan győzelmet aratott az első fordulóban.
Țoiu szerint „a veszély nem szűnik meg”.
„Még ha Romániában nyertünk is, Moldovában pedig látványos győzelmet aratott az európapárti irányvonal (a legutóbbi választásokon), úgy véljük, és arra számítunk, hogy a beavatkozások folytatódni fognak, hiszen ugyanazokat a szándékokat és rosszindulatú narratívákat látjuk.”
„Tehát nagyon fontos, hogy megvédjük magunkat, nemcsak országszinten, hanem az Európai Unió szintjén is, és hogy az unióhoz csatlakozni kívánó országokat is támogassuk ebben a folyamatban.”
Az ország legalább 20, vélhetően orosz dróntevékenységet dokumentált, legutóbb szeptember elején, amikor egy drón behatolt Románia légterébe az Ukrajna elleni nagyszabású orosz dróntámadás során, ami F–16-os pilóták bevetését tette szükségessé.
Arra a kérdésre, hogy Románia készen áll-e a fenyegetést jelentő, behatoló légi járművek lelövésére, Țoiu miniszterasszony így válaszolt: „Igen, felkészültünk. Nemrég módosítottuk a törvényeinket, így a drónokat követő repülők pilótái most már tüzet nyithatnak, ha szükséges. Valamint változtattunk a jogszabályokon, hogy a különböző légvédelmi rendszerek is lelőhessék őket, ha a helyzet megkívánja.
Mindig mérlegelni kell, hogy a drón lelövése nem jár-e nagyobb kockázattal a földön, mint amekkorát maga a drón jelent.”
Csütörtökön az Európai Bizottság bemutatta a keleti szárny drónok elleni védelmére irányuló, néha „drónfalként” emlegetett tervét, amely 2027-re válhat teljesen működőképessé.
Țoiu sürgetőnek nevezte az ütemterv kidolgozását. Románia nemrégiben közölte, hogy partnerségre lépne Ukrajnával olyan védelmi drónok gyártása érdekében, amelyeket a román határ mentén történő orosz behatolások megakadályozására és más szomszédos országok támogatására lehetne használni.
„A magánszektorban már léteznek román-ukrán projektek, amelyek keretében a drónokat együtt tesztelik, a közös tudásukat felhasználva, és nemrég az Egyesült Államokból is érkeztek befektetések” – mondta Țoiu miniszterasszony.
„Szeretnénk további projekteket indítani, akár a közszférában is, és a célunk az, hogy ezek ne csak a saját igényeinket elégítsék ki a katonai beszerzések és a kapacitás terén, hanem egy olyan lehetőséget dolgozzunk ki az ukránok harcban kipróbált szakértelmét felhasználva, amely más államok számára is hasznos lehet”.