Az uniós polgárok továbbra is elégedettek a blokkhoz való tartozással, de van még hová fejlődni, különösen a megélhetési költségek kezelése terén. 85 százalékuk pedig támogatja, hogy az uniós forrásokat a demokrácia és a jogállamiság elveinek betartásához kössék.
HIRDETÉS
Az Európai Parlament által készített Eurobarométer 2025 tavasza című legutóbbi felmérés szerint az uniós polgárok zöme pozitívan értékeli azt, ahogyan az EU prioritásaikat kezeli, de több cselekvést, és gyorsabb reakciót vár el.
A megkérdezettek közel háromnegyede (73%) szerint országuknak hasznára vált az uniós tagság, ami az egyik legmagasabb valaha mért eredmény az olyan globális nehézségek ellenére, mint Trump új vámrendszere vagy az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok.
Arra a kérdésre, hogy az uniós intézkedések hatással vannak-e a mindennapi életükre, 72%-uk azt válaszolta, hogy "igen". A válaszadók fele pozitívnak értékeli ezt a hatást, 31% szerint sem jó, sem rossz, 18% pedig negatívnak tartja az EU befolyását.
Eközben az EU-ba vetett bizalom növekszik, mivel az európaiak valamivel több mint fele (52%) úgy nyilatkozott, hogy pozitív képet alkot a blokkról.
Ez a szint az elmúlt két évtizedben csak kétszer (2021-ben és 2022-ben) érte el ezt a magasságot. Eközben 42%-uk úgy véli, hogy az EU jó irányba halad, ami hét százalékpontos növekedést jelent 2025 eleje óta.
A jövővel kapcsolatos optimizmus is erős: a polgárok kétharmada mondja, hogy bizakodó az EU jövőjét illetően, ami a 15-24 évesek körében 72%-ra emelkedett.
Gazdasági kihívások
Az elégedettség azonban nem azonos a megelégedettséggel. Arra a kérdésre, hogy mire kellene az EU-nak összpontosítania, az európai válaszadók nagyon egyértelműek voltak.
A megélhetési költségek és az infláció továbbra is a legnagyobb gondot jelentik, amit a válaszadók 41%-a említett. Ezt követi a védelem és biztonság (34%), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (31%).
Már ez a három kérdés is mutatja, hogy az európaiak milyen nyomást éreznek a mindennapi életükben: gazdasági feszültség, globális instabilitás és növekvő egyenlőtlenség.
A legfontosabb, hogy sok polgár jelezte, hogy nem csak azt akarja, hogy az EU vegye észre ezeket a kihívásokat, hanem azt is, hogy többet tegyen.
Nem kevesebb, mint 90%-uk szerint az EU tagállamainak egységesebben kellene fellépniük a globális kihívásokkal szemben, 68%-uk pedig úgy vélte, hogy magának az EU-nak is nagyobb szerepet kellene vállalnia a polgárok globális válságoktól és biztonsági fenyegetésektől való megvédésében.
Az a vágy, hogy az EU képes legyen jobban reagálni a kihívásokra, nemek és korosztályok között megoszlik, míg a politikai hozzáállás azon kevés pontok egyike, amelyekben a kontinensen szinte mindenhol egyetértés mutatkozik.
Az erőteljesebb fellépés iránti igény a nagyobb demokratikus ellenőrzésre való felhívással párosul, mivel az európaiak elsöprő 91%-a úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek teljes körű hozzáférést kell biztosítani az uniós kiadások felügyeletéhez szükséges információkhoz és eszközökhöz.
A demokráciák védelme
Ugyanakkor 85% támogatja, hogy az uniós pénzeszközök odaítélését az adott ország jogállamiságának és demokratikus elveinek tiszteletben tartásához kössék. Más szóval, az EU egységét és a beruházásokat nagymértékben támogatják, de a polgárok ellenőrzéseket és ellensúlyokat, átláthatóságot és méltányosságot akarnak.
Ami az EU hosszú távú költségvetését illeti, a válaszadóknak csak 36%-a mondta, hogy hallott a többéves pénzügyi keretről, de még mindig határozott véleményük van arról, hogyan kellene működnie.
Több mint háromnegyedük (78%) úgy véli, hogy a jövőben több projektet kellene uniós szinten közösen finanszírozni, nem pedig az egyes országokra bízni. Eközben 73%-uk támogatja új, EU-specifikus bevételi források - például az üvegházhatású gázok kibocsátására vagy a vállalati nyereségre kivetett adók - létrehozását, hogy csökkentsék a nemzeti hozzájárulásoktól való függőséget.
Szintén nagy támogatottságot élvez a költségvetési alapok megfelelő kezelése. A polgárok több mint 90%-a szerint az átláthatóság, a hatékonyság, a rugalmasság és a nyomon követhetőség alapvető szempontok az uniós költségvetés működésében.