Donald Tusk miniszterelnök az X-en tette közzé, hogy Lengyelország nem köteles részt venni az EU migrációs áthelyezési programjában.
HIRDETÉS
Brüsszel elfogadta Varsó érveit, így nem köteles részt venni az Európai Unió migrácós áthelyezési programjában - jelentette be a kormányfő szombaton.
Az Európai Bizottság 2020-ban tett javaslatot arra, hogy egyenlőbben osszák el az illegális bevándorlókat a tagországok között. Ezt a tagországok kormányai 2024-ben el is fogadták.
Lengyelország arra hivatkozva kért felmentést, hogy az ukrajnai háború miatt így is hatalmas migrációs nyomás nehezedik rá. Nagyon sokan menekültek Lengyelországba a háború kitörése után.
Donald Tusk miniszterelnök és Karol Nawrocki elnökis ellenezte Lengyelország csatlakozását az uniós irányelvhez.
"A lengyel hatóságok hónapok óta szorgalmazták, hogy Lengyelországnak ilyen státusza legyen. Meggyőzték Brüsszelt arról, hogy Lengyelország helyzete kivételes az Ukrajnából befogadott háborús menekültek száma, valamint a belorusz határon lévő migránsok miatt" - tette hozzá Tusk.
Lengyelország migrációs nyomás alatt álló országnak tekinthető, ami felmenti az úgynevezett kötelező szolidaritás alól, és lehetővé teszi, hogy a szolidaritási alapból további finanszírozást kapjon.
Donald Tusk miniszterelnök az X-en közzétett bejegyzésében nyilatkozott a kérdésről. "Azt mondtam, hogy nem lesz migránsok áttelepítése Lengyelországban, és nem is lesz! Ez már eldőlt. Azt mondtam, lezárjuk a fehérorosz határon lévő sorompót - és ez ma a legjobban őrzött határ Európában. Azt mondtam, szigorítani fogjuk a vízum- és menekültügyi törvényeket - és Lengyelország példaképpé vált mások számára. Mi cselekszünk, nem beszélünk!" - írta.
Mi az a migrációs paktum?
Az Európai Tanács által 2024 májusában jóváhagyott uniós migrációs és menekültügyi paktum célja a migráció - beleértve az illegális migrációt is - kezelése, valamint egy összehangoltabb rendszer létrehozása a menedékjogi kérelmek feldolgozására Európában.
Több ország, köztük Lengyelország, Magyarország és Szlovákia már a májusi elfogadása előtt is ellenezte a paktumot, elsősorban az úgynevezett szolidaritási mechanizmus miatt. A mechanizmus lényege, hogy a tagállamokat a felelősség megosztására ösztönözze, és csökkentse a nagy migránsáradattal küdző országokra nehezedő nyomást, mint például Olaszország vagy Görögország.
A mechanizmus értelmében az uniós tagállamok évente legalább 30 ezer embert helyezhetnek át a migránsáradattal küzdő országokból a kevesebb menekültet ellátó országokba. A menedékkérőknek nincs beleszólásuk abba, hogy hol dolgozzák fel a kérelmüket, vagy hová küldik őket.
Azoknak a tagállamoknak, amelyek nem teljesítik az éves kvótát, személyzetet, logisztikai vagy egyéb forrásokat kell biztosítaniuk, vagy 20 000 eurót kell fizetniük minden egyes személy után a kvóta alapján. Ezek az összegek egy uniós alapba kerülnek.
Lengyelország ellenállása a migrációs paktummal szemben
Lengyelország régóta ellenzi az uniós migrációs paktumot. Varsó érvei középpontjában a lengyel-fehérorosz határon 2021 óta tartó migrációs válság áll, amelyet lengyel tisztviselők a Belarusz által vívott "hibrid háborúnak" neveznek, valamint az a tény, hogy Lengyelország a háború kitörése után, 2022-ben nagyszámú menekültet fogadott be Ukrajnából.
Tavaly Tusk miniszterelnök kijelentette, hogy "Lengyelország semmilyen ilyen mechanizmus keretében nem fogad be illegális migránsokat. Nem fogadunk be semmilyen migránst".
Az elnök szerint a lengyelek túlnyomó többsége "ellenzi a migránsok Lengyelországba való kényszerbetelepítését".
Csütörtök reggel Karol Nawrocki elnök levelet írt Ursula von der Leyennek, amelyben kijelentette, hogy Lengyelország nem fogadja el az EU migrációs és menekültügyi paktumát.
"A migráció oka mindenekelőtt az afrikai és közel-keleti országok nehéz biztonsági és gazdasági helyzete, és erre a kihívásra kell összpontosítanunk, miközben meg kell védenünk polgárainkat az illegális migrációtól és annak következményeitől. Közös feladatunknak mindenekelőtt a határok lezárásának és az embercsempészek elleni küzdelemnek kell lennie" - írta az Európai Bizottság elnökének.
Lengyelország régóta ellenzi az EU menekültekkel és menedékkérőkkel kapcsolatos politikáját. Lengyelország 2015-ben egyike volt annak a három uniós országnak, amely nem vett részt a kötelező menekültáthelyezési programban. Az Európai Bizottság 2017 decemberében az Európai Unió Bírósága elé vitte a három országot, mert megtagadták a programban való részvételt.