Várhelyi Olivér Magyarország uniós nagykövete volt, amikor egy állítólagos kémkör a nagykövetségen megpróbálta beszervezni az Európai Bizottság munkatársait, hogy Magyarország számára kémkedjenek. Az Európai Bizottság elnöke szeretné megbeszélni Várhelyivel az ügyet.
Egyre nagyobb nyomás nehezedik Várhelyi Olivérre, az Európai Bizottság egészségügyi biztosára, miután több médium vizsgálata szerint állítólag kémhálózat működött Magyarország brüsszeli állandó képviseletén, amikor ő volt a nagykövet. A Direkt36 több külföldi újsággal készített oknyomozó írása szerint az állítólagos kémek aktívan toboroztak magyar állampolgárokat informátornak, hogy hozzáférjenek érzékeny magyar aktákhoz.
Nem világos, hogy Várhelyi tudott-e az uniós intézmények elleni titkos hírszerzési műveletekről a nagykövetségéről, most azonban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tárgyalni akar az ügyről Várhelyivel. "Von der Leyen elnöknek valóban az a szándéka, hogy a lehető leghamarabb szóba hozza ezt a kérdést Várhelyi biztos úrral" - mondta újságíróknak Paula Pinho, a Bizottság szóvivője. Csütörtökön a Bizottság bejelentette, hogy belső munkacsoportot hoz létre a vádak kivizsgálására.
A legtöbb ilyen tevékenység állítólag 2012 és 2018 között történt, tehát egy olyan időszakban, amikor Budapest és Brüsszel viszonya megromlott a magyarországi jogállamiság, demokrácia és médiaszabadság kérdései miatt.
A nagykövetséget 2015 és 2019 között Várhelyi vezette.
Uniós jogi szakértők megkérdőjelezik Várhelyi alkalmasságát a posztra
Az Euronews által látott, az Európai Parlamenthez címzett levélben 30 európai ország 60 professzora kérdőjelezi meg Várhelyi alkalmasságát a biztosi poszton. A levél, amelyet a "Good Lobby Professors" nevű csoport nevében tett közzé Alberto Alemanno, arra emlékezteti a parlamenti képviselőket, hogy a Várhelyi körüli állítólagos kémtevékenység alapvetően összeegyeztethetetlennek tűnik a minden biztostól megkövetelt függetlenség elvével.
Ezeket az elveket az Európai Unióról szóló alapszerződés rögzíti, az unió iránti lojalitás elvével együtt, amely megköveteli, hogy a biztosok kizárólag a 27 tagország általános érdekében járjanak el, és tartózkodjanak minden olyan tevékenységtől, amely nem egyeztethető össze a feladataikkal. A professzorok a levelet azon parlamenti bizottságok elnökeinek küldték el, akik korábban jóváhagyták Várhelyi jelölését a posztra. Hangsúlyozták, hogy a kérdés alááshatja az uniós intézményekbe vetett bizalmat.
A Transparency International (TI) követelte, hogy az Európai Parlament hozzon létre vizsgálóbizottságot az ügyben. A TI szerint gyors és határozott intézményi válaszra van szükség. "Ha igazak ezek a szégyenletes állítások, miszerint Magyarország maga az EU ellen próbált kémkedni, tovább bizonyítják (Orbán Viktor miniszterelnök) szemérmetlen semmibevételét a jogállamisággal szemben az egész Unióban" - mondta Nick Aiossa, a Transparency International igazgatója.
Eddig sem a brüsszeli magyar Állandó Képviselet, sem Várhelyi nem reagált a vádakra azok nyilvánosságra kerülése óta.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter csütörtökön bagatellizálta az ügyet, amikor a magyar parlamentben a vádakról kérdezték.