Orbán Viktor legfőbb politikai kihívója, Magyar Péter és Ilaria Salis volt antifa aktivista nem áll a magyar ügyészek elé, mivel az Európai Parlament aggodalmát fejezte ki a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Dobrev Klára EP-képviselő mentelmi jogát is fenntartották.
Az Európai Parlament kedden feszült hangulatú szavazáson utasította el a magyar kormány kérését Magyar Péter, Ilaria Salis és Dobrev Klára európai parlamenti képviselők mentelmi jogának feloldására.
A magyar hatóságok az EP-képviselők ellen indított jogi eljárások részeként kérték mentelmi joguk felfüggesztését.
A törvényhozók elutasították a magyar hatóságok kérését, hogy függesszék fel Magyar Péter ellenzéki vezető mentelmi jogát, aki jelenleg a közvélemény-kutatásokban vezet Orbán Viktor miniszterelnök előtt a jövő évi magyarországi választások előtt.
A parlament jogi bizottsága, a JURI a szavazást megelőzően javasolta ezt a lépést, hangsúlyozva, hogy kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Magyar Magyarországon tisztességes tárgyalást folytathatna. A törvényhozók kézfelemeléssel szavazták meg, hogy elutasítják Magyarország kérelmét, mivel a néppárti frakcióhoz tartozó Magyar ellen jogi eljárást kezdeményezett.
Magyarország azt követelte, hogy Magyar mentelmi jogát függesszék fel, hogy otthon három jogi ügyben vádat emelhessen ellene.
Az első azokkal a vádakkal függ össze, amelyek szerint Magyar egy budapesti szórakozóhelyen történt veszekedés után a Dunába dobta egy férfi telefonját, akiről filmfelvétel készült. A másik két ügy Simonka György volt országgyűlési képviselő és a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom által kezdeményezett állítólagos rágalmazási ügyekhez kapcsolódik.
Magyar azt állította, hogy az ügyek politikai indíttatásúak ellene, mivel Tisza pártja a közvélemény-kutatásokban megelőzi a Fideszt a jövő évi magyarországi parlamenti választások előtt.
Orbán Viktor kedden bírálta az európai parlamenti szavazást, mondván, Brüsszel most Magyar mentelmi jogát felhasználva kérhet szívességet egy olyan embertől, aki "Ukrajna trójai falovaként viselkedik az EU-ban".
"Tisza a jövő évi választásokat egy Brüsszelből megzsarolt emberrel fogja megvívni" - írta Orbán a Facebookon.
A plenáris szavazás eredményeképpen Dobrev Klára szocialista EP-képviselő is megtartotta mentelmi jogát. Őellene Magyarországon rágalmazási per indult.
Ilaria Salis egy szavazattal megmenekült
Míg Magyar és Dobrev ügye egyszerű volt az Európai Parlament számára, addig az Ilaria Salis olasz EP-képviselővel kapcsolatos plenáris szavazás a végsőkig tartott, és mindössze egy szavazat döntött arról, hogy Budapest kérése ellenére sem függesztik fel a baloldali frakció törvényhozójának mentelmi jogát.
Magyarország Salis felelősségre vonását kérte két szélsőjobboldali aktivista állítólagos bántalmazása ügyében.
A 40 éves olasz antifa aktivistát, tanárt 2023 februárjában tartóztatták le Budapesten, miután a Becsület Napján a vádak szerint megvert két szélsőjobboldali aktivistát. Salist életveszélyt okozó testi sértés bűnszervezetben elkövetett kísérletével vádolták, amiért akár 11 év börtönre is ítélhette volna a bíróság. Több mint 15 hónapot töltött előzetes letartóztatásban, melynek során állítása szerint rendkívül kemény körülmények, az emberi jogait megsértve tartották fogva.
A titkos szavazáson 306 képviselő szavazott Salis mentelmi jogának fenntartása mellett, 305 képviselő ellenében, egy szokatlanul feszült szavazáson, amely mély megosztottságot mutatott az Európai Parlament konzervatívjai között.
A baloldal tapsviharban tört ki, miután Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke bejelentette az eredményt. Mivel a szavazást titkos szavazással tartották, nem tudni, hogy mely képviselők szavaztak Salis mentelmi jogának fenntartása mellett és kik ellene.
A szavazásra reagálva Orbán Viktor az X-en közzétett bejegyzésében Salist "egy Brüsszel által védett terrorista csoport tagjának" nevezte.
A szavazatok összeszámlálásából azonban kiderült, hogy a jobboldali frakciók, például az Európai Néppárt (EPP), az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és a Patrióták Európáért (PfE) képviselői a frakcióik jellemzően konzervatív politikai álláspontja ellenére is sorra megvédték Salis mentelmi jogát.
A szavazás után Salis újságíróknak azt mondta, szeretné, ha Olaszországban vizsgálnák ki az ügyét, mivel szerinte "Magyarországon nem lehet tisztességes tárgyalást lefolytatni sem az antifasiszták, sem pedig a politikai ellenfelek ellen".
Letartóztatása gyorsan politikai üggyé vált. Az őt láncra verve a tárgyalásra kísérő felvételek és a magyarországi börtönökben tapasztalható rossz bánásmódról szóló kijelentései felháborodást váltottak ki Olaszországban, ami arra késztette a kormányt, hogy beidézze Magyarország nagykövetét. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig felvetette az ügyet Orbánnak.
"Ígérem, hogy tisztességes bánásmódot biztosítunk, hogy minden jogot garantálunk" - mondta akkor Orbán Meloninak. "Világossá tettem, hogy a magyar rendszerben az ügyészek nem a kormány, hanem a parlament alá tartoznak, így én egyáltalán nem tudom befolyásolni őket" - mondta.
Salis ezután 2024 júniusában az olasz Zöld Szövetség - Baloldal (AVS) párt színeiben bekerült az Európai Parlamentbe, csatlakozott a radikális baloldal frakciójához, és a parlamenti mentelmi jog révén visszanyerte szabadságát.
A magyar törvények lehetővé teszik, hogy az EP-képviselők megválasztásuk után elfoglalják mandátumukat, ami azt jelenti, hogy Salis szabadlábra került, hogy Brüsszelbe mehessen. Az európai intézménybe való megválasztása viszont nem mentesítette a vádak alól, és nem szüntette meg az eljárást sem, így Budapest kérheti az Európai Parlamenttől Salis mentelmi jogának felfüggesztését az eljárás lezárása érdekében.
Ügyének parlamenti előadója, Adrián Vázquez Lázara néppárti spanyol EP-képviselő azonban kijelentette, hogy a mentelmi jogának védelme hiba volt, és a magyar igazságszolgáltatás pert nyerhet az Európai Bíróságon, ha jogi eljárást indít.