Antti Häkkänen arra ösztönzi országa az európai és NATO-szövetségeseit, hogy gyorsítsák fel a védelmi rendszerek beszerzését a NATO légterébe történő egyre gyakoribb betörések miatt.
Antti Häkkänen finn védelmi miniszter szerint Európa versenyt fut az idővel a védélmi képességeinek fejlesztése terén, és hogy kiépítse az utóbbi hetekben többször is említett drónfalat, mely az egyre növekvő számú, vélhetően Oroszországból érkező támadásokat hivatott kivédeni.
Häkkänen szerint Európának számos problémával kell szembenéznie az Oroszország által a közelmúltban elkövetett légtérsértések miatt, melynek során drónok hatoltak be Lengyelországba és Dániába.
Häkkänen rámutatott, hogy a drónok hatástalanítása hatalmas költségekkel jár, a lakosságra pedig veszélyes, ha polgári területek felett lövik le őket. "Mindenkinek kihívást jelent, hogyan lehet költséghatékony módon, túl sok járulékos kár nélkül elhárítani a drónok fenyegetését, különösen, ha ez egy repülőtér közelében történik" - magyarázta.
Häkkänen szerint Oroszország kihasználja a gyengeséget, főleg, hogy ha Európa és a Nyugat szétszórt és felkészületlen. "A történelemből tudjuk, hogy Oroszország agresszívvé válik, amint erre megvan a lehetősége, és ha úgy gondolják, hogy a Nyugat védelme gyenge, akkor úgy érzik, hogy megvan a lehetőségük arra, hogy területeket foglaljanak el belőle. Ezt gondolták 2014-ben és 2022-ben is" - közölte a miniszter, utalva a Krím 2014-es, oroszok általi annektálására, illetve az Ukrajna elleni háború kezdetére.
Mi az a drónfal?
Az Európai Bizottság által támogatott drónfal célja a felderítő és csapásmérő rendszerek kombinálása, a drónfalnak legalább tíz ország, köztük Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország határai mentén kell húzódnia. "A drónfal szenzorok és védelmi rendszerek hálózata" - mondta Sven Kruck, a német Quantum Systems dróngyártó vezérigazgatója-helyettese az Euronewsnak.
A projekt az elkövetkező évekre vonatkozó európai védelmi terv egyik központi eleme, de máris nézeteltérések alakultak ki azzal kapcsolatban, hogy mennyi időbe telik működésbe hozni. Evika Siliņa lett miniszterelnök azt mondta, hogy a drónfal az EU keleti szárnyának mentén "egy-másfél éven belül kiépíthető", ami szöges ellentétben áll Boris Pistorius német védelmi miniszter megjegyzésével, aki szerint egy ilyen projekt a következő három-négy évben nem valósítható meg.
Bármi is legyen az időzítés, mind Európa, mind a NATO erősen gyanítja, hogy Oroszország áll a légtérsértések közelmúltbeli sorozatának hátterében, és hogy Moszkva hibrid háborút folytat, mely magában foglalja a dezinformáció terjesztését és számos kibertámadást is.
Häkkänen szerint a NATO-nak azonnal meg kell kezdenie a kötelezettségvállalás végrehajtását, miszerint a lehető legrövidebb időn belül minden tagország a GDP-je 5%-át védelemre költse.
Mind a 32 NATO-szövetséges megállapodott abban, hogy a júliusi hágai NATO-csúcstalálkozón Donald Trump amerikai elnök sürgetésére a GDP 2%-áról 5%-ra emelik a védelmi kiadásokat.
Häkkänen a NATO egyik legújabb tagországának védelmi minisztere, az ukrajnai háború kezdetekor adták be csatlakozási kérelmüket a katonai szövetséghez: Finnország hivatalosan 2023 áprilisában, Svédország pedig a következő év elején csatlakozott.