A belga kormányfő közölte, hajlandóak együttműködni, hogy az EU a Belgiumban befagyasztott orosz vagyon terhére adjon hitelt Ukrajnának, de csak akkor, ha ez jogilag is bombabiztos megoldás.
Bart De Wever, Belgium miniszterelnöke felszólította az Európai Bizottságot és az összes tagállamot, hogy adjanak határozott válaszokat és szilárd garanciákat, mielőtt a Belgiumban tartott befagyasztott orosz vagyon terhére hitelt nyújtana az Unió Ukrajnának.
"Nem akarok egy fillért sem visszaadni Putyin úrnak" - mondta Bart de Wever, majd azzal folytatta, hogy megérti, miért gondolkodik mindenki egy hatalmas összegben. - "Ha csak az orosz állami vagyont nézzük a befagyasztottakból, az 170 milliárd eurónyi, más országokban ez önmagában is soknak számít" - magyarázta a belga kormányfő mondván, hogy hajlandóak és képesek továbblépni a megoldás felé, ez nem probléma. De előtte minden kérdésére választ akar kapni. Maximális jogbiztonságot akar, szolidaritást és átláthatóságot is. Tudni akarja, hogy a többi tagállam milyen szerepet vállal. Szerinte ez nem egy ésszerűtlen álláspont.
A Bizottság által kidolgozott javaslat reflektorfénybe helyezte Belgiumot: az országban található az Euroclear, az a központi értéktár, amely az orosz központi bank befagyasztott eszközeinek nagy részét tartja.
A még korai szakaszban lévő tervezet szerint az Euroclear a készpénzegyenlegeket átadná a Bizottságnak. A Bizottság ezt követően legalább 140 milliárd eurós kölcsönt nyújtana Ukrajnának, ezeket fokozatosan és feltételekhez kötötten folyósítanák.
Ukrajnát csak akkor kérnék fel a hitel visszafizetésére, ha Oroszország beleegyezik a háborús károk megtérítésébe. Innen ered a "jóvátételi kölcsön" elnevezés. Ezt követően a Bizottság visszafizetné a visszakapott pénzt az Euroclearnek, az Euroclear pedig Oroszországnak, miután az beleegyezett abba, hogy jóvátételt fizet Ukrajnának.
Csakhogy a Kreml várhatóan nem fog belemenni a jóvátételbe
Mivel a Kreml valószínűleg nem lsz hajlandó jóvátételt fizetni, a terv a gyakorlatban a szuverén vagyon elkobzásának minősülhet, ami ellenkezik a nemzetközi joggal.
Megjegyzéseiben a miniszterelnök többször is "tyúknak" nevezte az orosz vagyont, a váratlan nyereséget pedig "tojásnak". Az EU eddig csak a befagyasztott orosz vagyon hozamaiból támogatta Ukrajnát, magát az orosz pénzt érintetlenül hagyta.
"A kérdés most az, hogy megehetjük-e a tyúkot" - tette fel a kérdést De Wever. - "Az első probléma természetesen az, hogy elveszítjük az aranytojást tojó tyúkot, ha megesszük. Ezt figyelembe kell venni."
A miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy sürgősen növelni kell a Kijevnek nyújtott támogatást, miután az Egyesült Államok politikája megváltozott, és gyakorlatilag megvonta a pénzeszközöket Ukrajnától. Donald Trump elnök gyakran szigorúan európai problémaként fogalmazta meg az Ukrajna elleni orosz inváziót.
Kijevnek a becslések szerint 2026 és 2027 között 60 milliárd euróra van szüksége költségvetési hiányának pótlására, és hasonló összegre fegyverek és lőszerek beszerzésére.
De Wever azt jósolta, hogy a tettre készek koalíciója, a Franciaország és az Egyesült Királyság által közösen vezetett szövetséges csoport, amely a háború utáni Ukrajna számára biztonsági garanciákat nyújtana, Washington kivonulása után hamarosan a "számlafizetés koalíciójává" válhat.
Bart De Wever hat kérdése
Csütörtöki koppenhágai felszólalásában De Wever hat kérdést sorolt fel, amelyeket a Bizottságnak és a tagállamoknak teljes körűen tisztázniuk kell, mielőtt továbblépnének a "jóvátételi kölcsön" ügyében.
- Az Oroszország által indított választottbírósági ügyek kezelése
- A nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartásának szükségessége
- A kockázatok tagállamok közötti elosztása
- Az euró, mint tartalékvaluta védelme
- A Belgiumon kívül tartott orosz eszközök felhasználása
- a G7-ek folyamatban lévő, a váratlan nyereségen alapuló hitelének jövője
A miniszterelnök külön hangsúlyt fektetett a kockázatok kölcsönös megosztására, hogy a 664 milliárd eurós GDP-vel rendelkező, 11 millió lakosú Belgium ne maradjon magára.
Németország, Franciaország, a balti államok és az északi tagállamok már a terv mellé álltak.
"Ha ismeretlen vizekre evezünk, közös felelősséggel tartozunk. Lehet, hogy kártérítési felelősséggel is tartozunk. És ez sok-sok évre pereskedésbe fog minket sodorni. Tehát minden országnak arányosan kell majd garanciát vállalnia (arra az esetre), ha ez rosszul sülne el" - mondta.
"Kockázatos, amit tenni fogunk. Szeretném, ha ezt mindenki tudatosítaná. És aláírást kérek az alá a mondat alá, hogy "Mi is beszállunk ebbe a csónakba". Bármibe is kerül, bárhová is hajózik, és bármi történjen is vele".
Felszólítása azután hangzott el, hogy Oroszország rendeletet fogadott el a vagyonok országon belüli újraelosztásának felgyorsításáról, ami alapot adhat a megtorlásra.
"Az orosz vagyon illegális lefoglalásának tervéről van szó. Oroszul ezt egyszerűen lopásnak nevezzük" - mondta Dmitrij Peszkov szóvivő, hozzátéve, hogy "az érintettek ellen így vagy úgy, de büntetőeljárás indul, mindannyiukat felelősségre vonják".
Szerdán Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke igyekezett eloszlatni az aggodalmakat, mondván: "Teljesen világos, hogy Belgium nem lehet az egyetlen tagállam, amely viseli a kockázatot, a kockázatokat szélesebb vállakra kell helyezni".
A Bizottság tisztviselői szerint az általuk preferált megoldás az lenne, ha végső biztosítékként az uniós költségvetést használnák, ehhez azonban mind a 27 főváros egyhangú döntésére lenne szükség.
De Wever nyíltan elismerte, hogy beérné a 25-ök támogatásával, ami nyilvánvaló utalás Magyarországra és Szlovákiára, a blokk Ukrajna-politikájának két hangos kritikusára.
A belga miniszterelnököt az is bosszantotta, hogy a "jóvátételi hitel" kizárólag az Euroclearnél tartott pénzre épülne, annak ellenére, hogy az orosz szuverén vagyonokat - kisebb mértékben - más szövetségesek, például az Egyesült Királyság, Svájc, az Egyesült Államok és Japán is befagyasztotta.
"Együk meg az összes tyúkot, ne csak az enyémet. Ez egy KFC-pillanat lesz Európa számára" - mondta. - "Az enyém egy nagy. De van néhány tekintélyes másik is, ha jól értesültem".
De Wever nyilatkozatával kapcsolatban a Bizottság szóvivője azt mondta, hogy a javaslat még kidolgozás alatt áll, és figyelembe veszik a politikai visszajelzéseket.
"Nyitottak vagyunk arra, hogy a G7-ek találkozóinak keretében ilyen megbeszéléseket folytassunk" - mondta a szóvivő. - "Hogy más szereplők mit tesznek, az az ő döntésük".