Ha Oroszország a legnyugatibb területeire telepíti a drónok kilövőállásait, akkor Lisszabon maradna az egyetlen uniós főváros, ahová nem tudnak elérni az orosz drónok. De a jelenlegi helyzet szerint is az orosz drónok hatósugarában van a kontinens nagy része.
HIRDETÉS
Szinte egész Európa benne van az orosz drónok hatókörében a Defence Express nevű lap friss összegzése szerint: ha az orosz hadsereg a lehető legnyugatabbra helyezi a kilövőállásait, akkor az uniós fővárosok közül csak Lisszabon lesz biztonságban.
A leggyakrabban használt orosz harci drónok a Gerany-2 típusba tartoznak. Ez gyakorlatilag ugyanaz, mint az iráni fejlesztésű Sahed drón. A típusból eleinte Irán csak kész példányokat szállított Oroszországnak, majd a technológiát is átadta, így 2023 óta már orosz földön is gyártják őket.
Ahhoz, hogy meg lehessen határozni, mely európai országokat és városokat veszélyeztetheti az orosz drónhaderő, egyrészt azt kell meghatározni, hogy mennyit képesek repülni a drónok, másrészt pedig azt, hogy honnan tudják elindítani őket. Az első kérdést egyszerűbb megválaszolni: a Gerany-2 hatótávolsága 1800 és 2500 kilométer között van az ukrán katonai hírszerzés információi szerint.
Magyarország még a legoptimistább forgatókönyv szerint sincs biztonságban
Ami a második kérdést illeti, a Defence Express értékelése szerint az Ukrajnába küldött drónokhoz használt orosz indítási infrastruktúra egy része hatékonyan használható lenne a NATO-országok célbavételére is. A lap szerint három helyszín tűnik a leginkább alkalmasnak egy nyugati támadáshoz. Az első a Krím félsziget keleti részén, a Kercsi-szorostól 20 kilométerre van. A második Oroszország nyugati részén, a belarusz határtól 100 kilométerre, Brjanszkban. A harmadik pedig Szentpétervár egyik külvárosában található.
Ha 1800 kilométeres hatótávval számolunk, akkor ezekről a kilövőállásokról indítva a Gerany-2 drónok Skandinávia és a Baltikum egészében, szinte egész Németországban, Ausztriában, sőt Dél-Olaszország jó részén is képesek csapást mérni. És Magyarország egész területén is. Ha viszont a legmagasabb, 2500 kilométeres hatótávot vesszük figyelembe, akkor a veszélyzónába tartozik még Olaszország, az Egyesült Királyság, Írország, Svájc és Franciaország szinte egésze is.
Nem lenne nehéz tovább növelni az orosz drónok hatósugarát
A Defence Express elemzői azonban egy másik forgatókönyvet is ismertetnek: egy Európával való konfliktus esetén, vagy éppen azt megelőzően Oroszország néhány hónapon belül új indítóközpontokat lenne képes felállítani Belaruszban vagy akár a kalinyingrádi régióban is. Ez a forgatókönyv 700 kilométerrel közelebb hozhatná a drónokat Nyugat-Európához, ami már Madridot és egész Észak-Spanyolországot is a Gerany-2 drónok hatósugarába helyezné.
Ha Oroszország a lehető legnyugatabbi területeire telepíti a kilövőállásait, akkor Lisszabon marad az egyetlen európai főváros, amely egy esetleges orosz dróntámadás esetén biztonságban érezhetné magát. Persze az is lehet, hogy ez a biztonság csak átmeneti: Lisszabon eléréséhez arra lenne szüksége Moszkvának, hogy növelje a drónjai hatótávját, vagy képes legyen még nyugatabbra vinni a kilövőállásait. Azt emellett meg kell jegyezni, hogy a légvédelem kikerülése érdekében az Ukrajna ellen indított orosz drónok jellemzően bonyolult útvonalakon utaznak, ez pedig csökkentheti a hatósugarukat.
Illetéktelen drónok az európai országok légterében
Az elmúlt két hétben több drónincidens borzolta az európai kedélyeket. Bő két hete 19 orosz drón berepült Lengyelország területére, és a lengyel légvédelem többet le is lőtt közülük. Ezek egyébként nem Gerany, hanem Gerbera típusú, robbanószer nélküli drónok voltak, melyek fő feladata az, hogy túlterheljék a légvédelmet egy valódi támadás esetén. Skandináviában aztán ezen a héten több repülőteret is le kellett zárni azonosítatlan drónok miatt. A legutóbbi eset péntek este történt, ekkor a legnagyobb dán katonai támaszpont fölött észleltek egy vagy több drónt.
Az Európai Unió a növekvő fenyegetésre reagálva egy drónfal felépítését szorgalmazza a szövetség keleti határán. A kezdeményezésről pénteken tárgyaltak a tagállamok képviselői, és bár eleinte úgy tűnt, hogy Szlovákiát és Magyarországot nem hívják meg a találkozóra, végül a két legkevésbé oroszellenes uniós kormány is küldhetett delegációt.