Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) finanszírozási keretet írt alá a Palesztin Valutaalappal (PMA) a palesztin magánszektor támogatására, a Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben növekvő feszültségek közepette.
HIRDETÉS
Az ENSZ Közgyűléssel egy időben tartott szerdai New York-i aláírási ceremónián 400 millió eurós finanszírozási keretet hoztak létre Palesztina számára.
A program a PMA-n és a helyi pénzintézeteken keresztül közvetített eszközként épül fel, hogy javítsa a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint a közepes tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz való hozzáférését.
A terv egy 2025-2027 közötti időszakra szóló, 1,6 milliárd eurós átfogó uniós eszköz része.
Dubravka Šuica, az Európai Bizottság mediterrán térségért felelős biztosa és Ambroise Fayolle, az EBB alelnöke Rijád Manszúr palesztin ENSZ-nagykövettel együtt pecsételte meg a megállapodást.
Šuica az Euronewsnak elmondta, hogy az EU "élénkíteni kívánja a palesztin gazdaságot", és ösztönözni kívánja a magánszektort, lehetőséget teremtve a kkv-k létrehozására.
Az EU a palesztinok első számú segélyezője.
Trump megjegyzése a palesztin államiságról
Šuica reagált arra, hogy a közelmúltban számos ország, köztük Ausztrália, Kanada, Franciaország, Portugália és az Egyesült Királyság elismerte Palesztinát, mondván, hogy ez növelni fogja a nyomást a többiekre, hogy kövessék őket.
"Szerintem hatalmas nyomás van. Egy bizonyos ponton, lépésről lépésre minden ország tudatában lesz annak, hogy az egyetlen megoldás a kétállami megoldás" - mondta.
Donald Trump amerikai elnök hétfői ENSZ-beszédében panaszkodott a palesztin államiságot elismerő országok miatt.
"Három dologban egyetértünk Trumppal. Az első a túszok szabadon bocsátása, a második, hogy a Hamásznak nincs szerepe, a harmadik pedig a humanitárius segítség beengedése a Gázai övezetbe" - mondta a biztos.
Ugyanakkor elmondta, hogy nem ért egyet Trump azon felfogásával, miszerint a palesztin államiság elismerése "jutalom a Hamásznak", ahogyan azt hétfői beszédében megismételte.
A ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi helyzet
Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben az EU által finanszírozott, a palesztinoknak széles körű támogatást nyújtó szervezetek többször is arról számoltak be, hogy Izrael, és különösen az izraeli telepesek akadályozzák ezen uniós segélyprogramok hatékony felhasználását és végrehajtását.
A biztos szerint fontos, hogy az EU "kapcsolatba lépjen az izraeli hatóságokkal", és mind a palesztinoknak, mind az izraelieknek közös álláspontot kell találniuk a konfliktus megoldására.