Magyarország az uniós átlag közelében van, nálunk jellemzően 27 éves koruk körül hagyják ott a fiatalok a szülői házat.
HIRDETÉS
Az Európai Unióban élő fiatalok 2024-ben átlagosan egy kicsivel a 26. születésnapjuk után költöztek el a szüleiktől. Az Eurostat adatai szerint a pontos szám 26,2 év volt, ami egy tizeddel alacsonyabb a 2023-as adatnál.
A dél- és kelet-európaiak várnak a legtovább. Horvátország vezet több mint 31 évvel, majd Szlovákia, Görogország, Olaszország és Spanyolország következik. Ezzel szemben Finnországban, Dániában és Svédországban is 22 éves kor alatt van az átlag. Magyarország a középmezőnyben szerepel 27 évvel. Az adatokat az alábbi grafikonon lehet végigböngészni.
Horvátországban, Szlovákiában, Olaszországban, Spanyolországban, Lengyelországban, Görögországban és Írországban a 16 és 29 év közötti fiatalok több mint 80 százaléka a szüleivel él - vagy legalábbis hozzájárul szülei háztartásának jövedelméhez, vagy részesül abból.
Sok fiatal halogatja a kiköltözést a lakhatási költségek emelkedése miatt.
„A lakhatási válság egészen a társadalom szívéig hatol, és nagy károkat okozhat a demokráciának. A kereteket európai szinten kell meghatároznunk, a szubszidiaritás vezérelvével" - mondta Thomas Kattnig, az európai megfizethető lakhatási terv társelőadója a múlt heti plenáris ülésen az Európai Parlamentben.
A terv azt sürgeti, hogy a megfizethető lakhatást hivatalosan is rögzítsék az alapjogok között, és felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki cselekvési tervet ennek érvényesítésére.
Sokan élnek túlzsúfolt lakásokban
Az összes tagállamra igaz, hogy a fiatalok nagyobb valószínűséggel élnek túlzsúfolt háztartásban, mint mások. Az EU-ban a fiatalok több mint negyede élt így 2024-ben, ami fél százalékos növekedés 2023-hoz képest. Cipruson csak a négy százalékuk élt túlzsúfolt háztartásban, ez a legalacsonyabb arány, a legmagasabbat pedig Romániában mérték, majdnem 60 százalékot. Az uniós tagállamok adatait az alábbi táblázat tartalmazza.
Az EU-ban a fiatalok majdnem 10%-a él olyan háztartásban, ahol a rendelkezésre álló jövedelem 40%-át vagy annál is többet költenek a lakhatásra. A legalacsonyabb arányt Horvátországban (2,1%), Cipruson (2,8%) és Szlovéniában (3,0%) mérték, míg Görögországban (30,3%) és Dániában (28,9%) messze a legmagasabbat.