Az uniós tagállamok továbbra sem értenek egyet abban, mivel tudnának hozzájárulni a gázai háború mielőbbi lezárásához. Abban viszont egységesek, hogy az amerikai kormánynak fel kell oldania az ENSZ-közgyűlésre hivatalos palesztin delegáció beutazási tilalmát.
HIRDETÉS
Az Európai Unió továbbra is megosztott a Gázai övezet kérdésében - jelentette ki Kaja Kallas, az EU főképviselője a blokk külügyminisztereinek koppenhágai informális találkozója után. Kallas szerint a megosztottság negatívan hat az EU globális hitelességére, és csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a miniszterek nem tudtak egységre jutni.
"Ha személyesen megkérdezik, milyen érzés, hogy nekem kell az arcomat adnom ahhoz, hogy nincs döntésünk, akkor nehéz. Nagyon nehéz" - mondta Kallas.
"Világos, hogy a tagállamok nem értenek egyet abban, hogyan lehetne rávenni az izraeli kormányt az irányváltásra. A lehetőségek világosak és továbbra is napirenden vannak. vannak. Bemutattuk a lehetőségekről szóló előterjesztést. Csakhogy az a probléma, hogy nem minden tagállammal evezünk egy csónakban" - így foglamazott az EU külügyi főképviselője szombaton Koppenhágában.
Elmondta azt is, hogy a tagállamok még mindig nem jutottak egyetértésre az Izraellel folytatott szabad kereskedelem felfüggesztésének tervéről. Néhány ország, köztük Németország és Magyarország, ellenállását fejezte ki, míg a soros elnökséget jelenleg betöltő Dánia jelezte, hogy támogatná a felfüggesztést.
"Ha növekszik a többség, akkor csökken a megosztottság. Szóval attól függ, hogyan nézzük. De a helyzet mégis az, hogy még mindig nincs megállapodásunk ezekről az intézkedésekről" - válaszolta Kallas egy újságírói kérdésre.
Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter azt javasolta, hogy az EU tehetne bizonyos lépéseket annak érdekében, hogy megkerülje egyes tagállamok vétóját.
"Dolgoznunk kell, és innovatívabban kell gondolkodnunk arról, hogy mik lehetnek a következő legjobb megoldások. Például tilalmat akarunk bevezetni a megszállt területekről származó importra. Ez valószínűleg nem kivitelezhető. De akkor súlyos vámot vethetnénk ki az importra, és ezt minősített többséggel megtehetnénk" - mondta a dán külügyminiszter.
Rasmussen elutasította azokat az izraeli állításokat, amelyek szerint az Izraellel folytatott szabad kereskedelem korlátozása a Hamászt erősítené. "Fontosnak tartom, hogy szembeszálljunk a hamis narratívákkal. És úgy értem, egyáltalán nem áll szándékunkban megerősíteni a Hamászt, hanem éppen ellenkezőleg" - mondta.
Kallas szerint az EU sikeresen gyakorol nyomást Izraelre, hogy humanitárius segítséget nyújtson Gázában, aminek eredményeképpen több teherautó érkezik az övezetbe, és több határátkelőt nyitottak meg.
Az ülésen a blokk elfogadott egy dokumentumot is, amelyben felszólította az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza az ENSZ Közgyűlésére utazó palesztin küldöttség beutazási tilalmát.
Újabb szankciók irányulhatnak az Oroszországgal kapcsolatos kriptopénzekre
Kallas arról is beszélt, hogy az Európai Unió megvizsgálja a lehetőségeket az orosz szankciók kijátszásában segédkező kriptopiacok szankcionálására.
A blokk azt tervezi, hogy a jövő héten újabb szankciókat terjeszt elő Oroszországgal szemben, válaszul arra, hogy Moszkva egyre gyakrabban bombáz polgári célpontokat Ukrajnában.
Csütörtökön egy Kijevet ért orosz csapás 25 ember, köztük több gyermek halálát okozta. A támadásban megrongálódott az EU képviselete és a British Council épülete is. Kallas szerint az uniós intézkedések tükrözhetik az Egyesült Királyság által korábban bevezetett szankciókat, amelyek az Oroszország elleni pénzügyi szankciók kijátszására használt kriptohálózatokat célozzák.
"Sok más ötlet is terítékre került, például a finanszírozási intézmények, és brit kollégáink megoldásai is. Meg fogjuk vizsgálni ezeket a lehetőségeket. A kriptovaluta az egyik dolog, bár nem tudom, hogy ez a gyakorlatban hogyan kivitelezhető" - mondta Kallas.
Az Egyesült Királyság a többi között a Kirgizisztánban létrehozott A7A5 rubelalapú kriptopénz tokent vette célba, amely az elmúlt hónapokban közel 8 milliárd eurót utalt át. Egy luxemburgi székhelyű cég is szerepelt a listájukon.
Az EU 19. szankciócsomagjának további elemei között szerepelnek majd az olaj- és gázimportra vonatkozó korlátozások, az Oroszország kereskedelmi partnereivel szembeni másodlagos szankciók, valamint az olajszankciók kijátszásában részt vevő orosz úgynevezett árnyékflottával szembeni korlátozások.
Az EU a befagyasztott eszközökkel kapcsolatos kockázatok minimalizálására törekszik
A külügyminiszterek koppenhágai találkozója úgynevezett Gymnich-formátumban zajlott, ami azt jelenti, hogy az informális találkozón nem születtek döntések, de az elhangzott megbeszélések kijelölhetik a jövőbeli tárgyalások irányát.
Végül a miniszterek megvitatták Oroszország befagyasztott vagyonának kérdését is. Kallas megismételte, hogy Oroszország nem kaphatja vissza a 210 milliárd eurónyi befagyasztott vagyont anélkül, hogy ne fizetne jóvátételt Ukrajnának.
A tagállamok azonban megosztottak voltak az említett vagyonok elkobzásának lehetőségét illetően. Belgium, amely a legnagyobb mennyiségű vagyont birtokolja, jogi következményektől tartva ellenezte a lépést.
Kallas szerint az EU arra törekszik, hogy minimalizálja a tagállamokra háruló potenciális kockázatokat, és esetleg megosztja azokat a kockázatokat, amelyeket Belgium jelenleg ebben az ügyben vállal.