A külügyi főképviselő szerint az EUMAM megbízatásának kiterjesztése egyik formája lehet Ukrajna biztonsági garanciáinak a tűzszünet megszületése után.
HIRDETÉS
"Az EU tagállamai széles körben támogatják, hogy a blokk katonai kiképző misszióját Ukrajna területén belülre is kiterjesszék" - mondta Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője a védelmi miniszterek koppenhágai találkozója után.
Kallas a találkozót követően újságíróknak elmondta, hogy "üdvözli" ezt a széles körű támogatást az EU katonai segítségnyújtási missziója, az EUMAM Ukraine megbízatásának meghosszabbításához. A lépés az egyik olyan opció, amely garanciaként szolgálhatna Ukrajna számára a háború utáni időszakra, amennyiben tűzszünet jön létre Oroszországgal.
Az EU 2022 novembere óta közel 80 000 ukrán katonát képzett ki Európában az ország katonai támogatására létrehozott misszió keretein belül. A mandátum módosítása azt jelentené, hogy az EU közvetlenül Ukrajnába küldhetne kiképzőtiszteket. Azonban a módosításhoz valamennyi tagállam egyhangú támogatására van szükség. Az átalakított küldetésben 24 uniós ország, valamint Norvégia venne részt.
A főképviselő felhívta a figyelmet a tagállamok közötti ellentétekre: egyesek már most kibővítenék a misszió mandátumát, míg mások ugyanezt csak a tűzszünet megszületése után szorgalmaznák.
Andris Sprūds lett védelmi miniszter pénteken korábban újságíróknak azt mondta, hogy a balti ország "hajlandó lenne egy kiképzési misszióra a Hajlandók Koalíciójának részeként is", de előbb "tisztázni kell a tűzszünet vagy a békemegállapodás paramétereit, formátumát".
Észt kollégája, Hanno Pevkur szintén azt mondta, hogy készek lennének kiképzőket küldeni Ukrajnába, de "először az ukránoknak kell erre készen állniuk".
– mondta újságíróknak a találkozóra való megérkezésekor. "Dolgozzunk együtt az ukránokkal. Amikor azt akarják, hogy ott legyünk, akkor készen kell állnunk".
Kallas azzal érvelt, hogy az európai katonai kiképzők Ukrajnába küldése egyike lenne azoknak a biztonsági garanciáknak, amelyeket az EU biztosíthatna Ukrajnának tűzszünet esetén.
Az ilyen garanciákról szóló tárgyalások jelenleg elsősorban a Hajlandók Koalíciója keretében folynak, amelyben mintegy 30, elsősorban európai ország dolgozik együtt, hogy feltérképezzék, mit lennének készek biztosítani Ukrajnának rövid és hosszú távon a további agresszió elrettentése érdekében.
Kijev a NATO- és az EU-tagságot tekinti az abszolút biztonsági garanciának, de a fegyveres erők megerősítése érdekében a folyamatos katonai felszerelések, kiképzés és hírszerzési adatok szállítását is kéri.
A Hajlandók Koalíciója is biztonsági garanciákat tervez
Az európai szövetségesek koalíciója Franciaország és az Egyesült Királyság vezetésével közben azon dolgozik, hogy európai katonákat telepítsen egyes ukrán területekre a háború lezárását követően.
Több olyan ország, amely nem hajlandó részt venni ebben a koalícióban, kijelentette, hogy először az USA részvételére lenne szükségük ahhoz, hogy csatlakozhassanak a kezdeményezéshez.
Donald Trump kizárta, hogy amerikai csapatokat küldjön a szárazföldre, de a hónap elején Washingtonban látogatott európai vezetőknek azt mondta, hogy kész lenne úgynevezett háttértámogatást nyújtani, például légi és rakétafedezetet, valamint több hírszerzési információ megosztását.
– mondta Kallas.
A dán fővárosban összegyűlt miniszterek arról is tárgyaltak, hogyan lehetne megerősíteni Ukrajna védelmét és megszüntetni az EU katonai képességbeli hiányosságait.
Az EU kilenc kiemelt védelmi beruházási területet határozott meg, többek között a légvédelem és a drónok területén, és 150 milliárd eurós hitelprogramot terjesztett elő a felszerelések egy részének gyorsabb és olcsóbb beszerzése érdekében.
A tagállamok célja, hogy október végéig meghatározzák, melyikük vállalja a "vezető nemzet" szerepét az egyes kiemelt területeken, és tárgyalásokat folytassanak az ezekről szóló szerződésekről.