Nem csak azért választották Alaszkát a Trump-Putyin találkozó helyszínéül, mert mindenkinek közel van. A területnek orosz múltja, amerikai jelene és fontos stratégiai szerepe van.
HIRDETÉS
Pénteken kerül sor a legfontosabb egyeztetésre az ukrajnai háború 2022-es kirobbanása óta. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen fognak tárgyalni a tűzszünet feltételeiről. Az előkészületek már hónapok óta tartanak.
De miért éppen Alaszkát választották a csúcs helyszínéül?
A döntés nem véletlen. Az Egyesült Államok legkeletibb államának stratégiai és szimbolikus szerepe van az amerikai-orosz kapcsolatokban, amely évszázadokra nyúlik vissza.
Trump hétfőn a Fehér Házban tartott beszédében azt mondta, hogy "pénteken Oroszországba megy". Alaszka ugyanis egykor az Orosz Birodalom része volt, de 1867-ben az Egyesült Államok 7,2 millió dollárért, mai áron mintegy 156 millió dollárért megvásárolta az orosz cártól.
Az Alaszka és Oroszország közötti kapcsolatok még messzebbre nyúlnak vissza. I. Pál cár 1799-ben létrehozta az Orosz-Amerikai Társaságot, és ezzel olyan kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat teremtett, amelyek máig éreztetik hatásukat.
Nem ez az első alkalom, hogy a jeges északi állam vendégül látja a világ vezetőit: Ronald Reagan 1984-ben itt találkozott II. János Pál pápával, Richard Nixon pedig 1971-ben fogadta Hirohito japán császárt. De valószínűleg ez lesz a legfontosabb találkozó Alaszka történetében.
Orosz gyökerek
Alaszka ma már vitathatatlanul az Egyesült Államok része, de még mindig lehet orosz emlékeket felfedezni. Történelmi épületek maradtak fenn, és az állam hivatalos honlapja szerint mintegy 80 településen vannak orosz ortodox templomok. Ezekben a régiókban sokan még mindig az ortodox naptárat követik, így például később ünneplik a karácsonyt.
Az őslakos népek, például a jupik és a csukcsok évszázadok óta a Bering-szoros mindkét oldalán élnek, és az amerikai-orosz határ meghúzása ellenére is fenntartják családi, kulturális és kereskedelmi kapcsolataikat.
Nem mindig a barátságos szomszéd
Alaszkát nem véletlenül nevezik az ,,Észak őrzőjének". Az amerikai állam mindössze 88 kilométerre fekszik Oroszországtól, így a Hidegháború alatt is stratégiailag kiemelt területnek számított. Máig vannak kisebb területi viták olyan szigetek közt, amelyek közelebb vannak egymáshoz, mint a Balaton két partja.
A hidegháború idején Mihail Gorbacsov ,,jégfüggönyként" emlegette a régiót. Alaszka adott otthont az amerikai légierő és hadsereg jelentős létesítményeinek, amelyek parancsnoki központokként, logisztikai csomópontokként és légvédelmi támaszpontként működtek.
Ma is itt van az Északi Figyelmeztető Rendszer, amely lényegében egy hatalmas amerikai-kanadai légvédelmi pajzs.
Egyre fontosabb kereskedelmi átjáró
A Bering-szoros az egyetlen átjáró a Csendes-óceán és a Jeges-tenger között. Ez a terület az év nagy részében be volt fagyva, így a hajók elkerülték, de a globális felmelegedés miatt megolvadt a jégtakaró.
Errefelé haladva az ázsiai kereskedőhajók sokkal gyorsabban el tudják érni Európát, ami dollármilliárdokban mérhető hasznot hajthat annak, aki ellenőrzi a szorost. Mivel Alaszka és Oroszország is jelentős olajkitermelő, mindkettejük számára fontos, hogy termékeiket olcsóbban tudják eljuttatni a világpiacra.
Alaszka becslések szerint 3,4 milliárd hordónyi nyersolajkészlettel és ennél is több földgázzal rendelkezik. Ezek az erőforrások kulcsfontosságúak az USA energiabiztonsága szempontjából. Arról nem is beszélve, hogy alig van olyan építkezés az Egyesült Államokban, amihez nem használtak fel alaszkai fát.