EventsEseményekPodcasts
Loader

Find Us

HIRDETÉS

Oroszország eljátszik a gondolattal, hogy visszaszerzi Alaszkát is?

Veszélyes körzet
Veszélyes körzet Szerzői jogok EURONEWS
Szerzői jogok EURONEWS
Írta: Ferenc SzéF
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az USA a viccek körébe sorolta a hírt, mely szerint Vlagyimir Putyin arra utasította kormányát, hogy vizsgálja ki és "jogilag védje meg" az ország egykori külföldi ingatlanjait. Ebbe a körbe a cári Oroszország régi külbirtokai is érthetők, így Alaszka amerikai szövetségi állam is.

Ez egy vizsgálat kezdete, de ki tudja, mire fut ki?

HIRDETÉS

A múlt héten közzétett orosz elnöki rendelet külön pénzkeretet biztosít a „történelmi vagyonfelmérésre”, és ezzel felkeltette a katonai bloggerek figyelmét is. Legtöbbjük a volt Szovjetunió utódállamainak „átvizsgálását” emlegeti (Közép-Ázsia, a Baltikum, Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia), de többen arról is ábrándoznak a Telegram csatornákon, hogy Putyin illegálisnak nyilváníthatja Alaszka 1867-es eladását az Egyesült Államoknak.

Más nézetek szerint a lépés inkább csak a hidegháborús hangulat emeléséhez akar hozzájárulni, de nem jelenti egyben Alaszka visszaszerzésének reális vágyát is.

„A kormány nevében mondhatom, hogy biztosan nem kapja vissza”

Ezt Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője mondta egy hétfői sajtótájékoztatón, nevetésre késztetve hallgatóságát. Természetesen Vlagyimir Putyinra és Oroszországra célzott, miután az ISW nevű katonai elemző agytröszt részletesen vázolta a NATO és Oroszország között zajló „idegháborút”, a pszichikai nyomásgyakorlást és fenyegetőzést, ami most újabb árnyalatot kapott az említett vagyoni kérdésekkel.

A felvetés azért mégsem teljesen tréfadolog, mert az Egyesült Államok számára Alaszka stratégiai terület, amely a legközelebb esik Oroszországhoz (86 km), és ahol 9 katonai támaszpontot működtet. Az északi sarkvidék ellenőrzése felett folyó versenyben az alaszkai pozíciók meghatározók az USA számára.

Amerikai sarkköri kiképzés

Fontos szempont az is, hogy a klímaváltozással az északi tengeri hajózási útvonalak jeges időszaka csökken, és ezzel a szállítmányozás olcsóbbá és gyorsabbá vált Oroszország számára Ázsia felé, de ehhez át kell haladni a két ország közti szoroson. Az ukrajnai háború kitörése óta ez a kérdés elsődleges lett a Kreml számára.

Az orosz szándékból az olvasható ki, hogy Moszkva – a nemzetközi jogra hivatkozva  –„puha” hatalmi eszközökkel gyakorolna újabb nyomást és fenyegetést, de nem csak közvetlen szomszédaira. 

Mivel a rendelet paraméterei nem tisztázottak, így a történelmi vagyonfelmérés elvileg a Varsói Szerződés egykori tagállamaira is kiterjedhet, beleértve Magyarországot is, ahol szintén voltak szovjet tulajdonú ingatlanok, vagyontárgyak, katonai és ipari létesítmények.

A tulajdon-igények lehetséges célpontjai között Finnország is szerepel, és így került szóba Alaszka is.

Putyin már 2014-ben felvetette, hogy Alaszkát elkótyavetyélték

A nyilvános fórumbeszélgetésre a Krím annektálása ('visszavétele') után került sor, ahol a győzelmi mámorban a műsorvezető Alaszkát „a jeges Krímnek” nevezte. Egy nyugdíjas pedig azt a kérdést szögezte az elnöknek, hogy „vannak-e tervek Alaszka annektálásával kapcsolatban? Nagyon örülnénk, ha ez megtörténne”. 

A kérdezz-felelek beszélgetésben az elnök megerősítette, hogy Alaszka filléres eladását  személy szerint mindig is herdálásnak tartotta, de azt javasolja, hogy most már törődjenek bele. A kérdést elütötte azzal, hogy itt is hideg van, ott is hideg van, tehát mindegy. (A nevezetes adásvétel történetéről cikkünk második fele szól.) 

Most decemberben viszont Szergej Mironov orosz honatya felmelegítette a témát, amikor arra célzott, hogy Moszkva a jövőben visszaszerzi korábbi területeit. A képviselő felveti, hogy Venezuela éppen most annektálta egy szomszédja, Suriname jókora részét, és mindezt az Egyesült Államok orra előtt. „Ideje, hogy Amerika elgondolkodjon a jövőjéről, beleértve Alaszkát is” – írta Mironov az X-en.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök-miniszterelnök is viccelődött egyet az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatát hallva. Mint mondja, „… most már elkerülhetetlen a háború”. De ő legalább hozzátett egy nevető hangulatjelet.

Hogyan lett Alaszka „orosz”?

A történelmi emlékezet szerint az orosz prémkereskedők, kalandorok, misszionáriusok és száműzött bűnözők a 18. század közepe táján tűntek fel a Bering-szoros amerikai oldalán. Nagyjából 100 éves jelenlétükhöz jó és véres emlékek egyaránt fűződnek.

Alaszka orosz birtoklását az pecsételte meg, hogy az 1853-56 között vívott vesztes krími háborúban a cári kincstár teljesen kivérzett. I. Miklós cár mondhatni kínjában tékozolta el amerikai külbirtokát, amivel addig sem tudott túl sokat kezdeni. 

Az uralkodó attól is tarthatott, hogy képtelen lenne Alaszkát megtartani egy brit flottatámadás esetén (Kanada akkor még brit koronagyarmat volt), ezért 1861-ben bejelentette a washingtoni kormánynak a hatalmas terület eladási szándékát.

A tárgyalásokat megtörte az amerikai polgárháború, így csak utána írhatta alá a csekket Andrew Johnson elnök, 7,2 millió dollár értékű arany értékben – cserébe egy 1,7 millió négyzetkilométeres területért.

Az alaszkai csekk
Az alaszkai csekkUS Tresaury

Az eladás valóban joggal nevezhető kótyavetyélésnek, mivel jelen értékén mindössze 125 millió dollárnak felelt meg, azaz olcsóbb volt, mint például Donald Trump floridai birtoka.

A terület további száz évig amerikai külbirtok (exklávé) maradt, és csak 1959-ben vált az Egyesült Államok tagállamává, egyben a legnagyobbá is.

HIRDETÉS

Az ilyen területszerzés nem az első eset volt az USA történetében

1803-ban Bonaparte Napóleon, Franciaország első konzulja potom 15 millió dollárért tékozolta el a Louisianának nevezett területet, amely akkoriban még magába foglalta a mai Kansast, Montanát, a két Dakotát, Coloradót, Arkansast, Mississippit és Missourit, Nebraska és Iowa államokat is, vagyis a mai USA mintegy harmadát.

Ennek az alkunak jelen értéken számolt vételára körülbelül 420 millió dollár volt, vagyis ma mindössze 2 Casa Encantada villát lehetne belőle megszerezni (a képen).

Az USA vásárolt jókora földterületeket a végzetesen korrupt mexikói elnöktől, López de Santa Anna tábornoktól is (a képen), a többit pedig katonai erővel foglalta el.

Külső hivatkozások

Az orosz elnöki rendelet
A Pentagon reakciója
Az ISW tanulmánya
Orosz katonai milblogger a Telegramon
Putyin 2014-es kijelentése Alaszkáról

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Új orosz fenyegetéstől pánikolnak Washingtonban - vészhelyzeti ülést tart a „Nyolcak Bandája”

Ez az időjárás még az alaszkaiaknak is sok

Vlagyimir Putyin kedden Észak-Korába utazik, hogy még több fegyvert kérjen háborújához