Nincsen sok esély arra, hogy az alaszkai Putyin-Trump találkozón Európa érdekeit is figyelembe fogják venni, legalábbis erről beszélt három szakértő az Euronewsnak. Az európai vezetők mindenesetre szerdán még egyszer nekifutnak, hogy Trumpot maguk mellé állítsák.
HIRDETÉS
Virtuális találkozót tartanak Európa legfontosabb politusai Donald Trumppal szerdán az ukrajnai háborúval kapcsolatban. A cél az, hogy Európa érdekeit be tudják csatornázni a pénteki Trump-Putyin találkozóra, szakértők szerint azonban erre nincsen sok esély.
Trump és alelnöke, JD Vance közép-európai idő szerint kora délután csatlakozik a Friedrich Merz német kancellár által összehívott találkozóhoz, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnökön kívül részt vesznek Finnország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, az Egyesült Királyság, a NATO, az Európai Bizottság és az Európai Tanács vezetői is.
„Üdvözöljük Trump elnök arra vonatkozó erőfeszítéseit, hogy békét teremtsen Ukrajna számára. Olyan békét akarunk, amely igazságos és tartós, és tiszteletben tartja a szuverenitást és a területi integritást. Együttműködünk Ukrajnával annak érdekében, hogy ezt szem előtt tartsák a pénteki találkozón" - mondta az Európai Bizottság szóvivője, Arianna Podestà kedden újságíróknak.
„Amit most teszünk, az az, hogy megismételjük nézeteinket arról, hogy milyen egy igazságos és tartós béke Ukrajna számára. És azt a nézetünket is, hogy minden Ukrajnával kapcsolatos döntést csak úgy lehet meghozni, hogy Ukrajna is az asztalnál ül" - tette hozzá a szóvivő.
A tettrekészek koalíciója közvetlenül a virtuális találkozó után, a tervek szerint magyar idő szerint 16:30-kor ülésezik, Merz, Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök elnöklésével.
Trump és Putyin „nagyrészt jelentéktelennek" tekinti Európát
Zelenszkij várhatóan nem vesz részt az amerikai és az orosz elnök augusztus 15-én Alaszkában tartandó csúcstalálkozóján. Trump hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy tiszteletből először őt fogja felhívni a tárgyalások lezárása után.
Miután a múlt héten kiderült, hogy Putyin és Trump találkozik, Európában megkongatták a vészharangot: az uniós vezetők attól tartanak, hogy Alaszkában Ukrajna és Európa érdekeit teljesen figyelmen kívül fogják hagyni annak érdekében, hogy sikerüljön gyorsan tető alá hozni egy megállapodást.
Az uniós tagállamok - Magyarország kivételével - kedden egy közös nyilatkozatban ismételten leszögezték, hogy álláspontjuk szerint Ukrajna részvétele nélkül nem születhet semmilyen megállapodás. A nyilatkozat szövegében az is szerepel, hogy „a nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni". Ez a konkrét elutasítása annak a putyini javaslatnak, miszerint Donyeck és Luhanszk megyéről, valamint a Krímről mondjanak le az ukránok a béke érdekében.
„Az európai vezetők nem tudtak sokat hozzátenni a tárgyalásokhoz, a margóra szorultak, Trump és Putyin pedig az EU-t nagyrészt jelentéktelennek tekintik" - mondta Neil Melvin, egy brit agytröszt, a Royal United Services Institute (RUSI) nemzetközi biztonságért felelős igazgatója az Euronewsnak.
„Az európai vezetők tájékoztathatják Trumpot az elképzeléseikről, és az USA tájékoztatja őket a csúcstalálkozó eredményeiről, de Európa abban a helyzetben van, hogy az ukrajnai konfliktus kimeneteléről a feje fölött tárgyalnak, és a kontinens vezetése lényegében megfigyelő szerepbe szorult" - tette hozzá.
Trump úgy kezeli a békemegállapodást, mint egy ingatlanügyletet
Egy másik londoni székhelyű agytröszt, a Centre for European Reform igazgatóhelyettese, Ian Bond az Euronewsnak nyilatkozva arról beszélt, hogy Donald Trump látszólag úgy kezeli az ukrajnai béketárgyalásokat, mint egy ingatlanügyletet.
„Nem érti, hogy a Putyin által áhított kelet-ukrajnai területek egy része létfontosságú lenne Ukrajna védelme szempontjából, ha (illetve inkább amikor) Oroszország folytatja agresszióját, és megpróbál még több ukrán területet elfoglalni" - jelentette ki Ian Bond, aki szerint Trump legutóbbi megjegyzései azt mutatják, hogy az amerikai elnök még mindig Zelenszkijt hibáztatja a háborúért, noha Oroszország volt az agresszor.
Egy harmadik think-tank, az Európai Külkapcsolati Tanács vezető politikai munkatársa, Majda Ruge szerint a szerdai beszélgetés kapcsán fontos felhívni a figyelmet arra, hogy JD Vance alelnök neve is ott van a résztvevők listáján. Ruge szerint Vance nagyon eltérő álláspontot képvisel, mint az európai vezetők, a részvétele ezért csökkenti az esélyét annak, hogy sikerül majd jobb belátásra bírni Trump elnököt.
Az amerikai alelnök vasárnap a Fox Newsnak azt mondta, hogy az USA „befejezte az ukrajnai háborús biznisz finanszírozását. Mi békés rendezést akarunk elérni", majd azt is hozzátette, hogy bármilyen megállapodás születik, az „senkit sem fog szuperboldoggá tenni". Vance felszólította Európát, hogy vállaljon nagyobb szerepet:
„Ha ennyire érdekli ez a konfliktus, akkor hajlandónak kellene lennie arra, hogy maga is közvetlenebb és jelentősebb módon vegyen részt ennek a háborúnak a finanszírozásában" - jelentette ki.
„Az amerikai alelnök szeretné javítani az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatait, és úgy látja, hogy kompromisszumra van szükség Putyin elnökkel. Ezért valószínűbb, hogy olyan álláspontot fog szorgalmazni, amely nagyobb engedményekkel jár Ukrajna részéről, mint amit Zelenszkij elnök vagy az európai vezetők szeretnének" - magyarázta Vance álláspontját Ruge.
Meg tudják ingatni Trumpot az európai vezetők?
A Trumppal való virtuális találkozón jelen lévő európai vezetők a megbeszélés után tájékoztatják majd a tettrekészek koalíciójának tagjait. A Franciaország és az Egyesült Királyság által vezetett csoportot még márciusban hozták létre a Washington és Moszkva közötti kapcsolatok javulását követően, hogy megvitassák, milyen biztonsági garanciákat tudna Európa felajánlani Ukrajnának egy békemegállapodás esetén. A szerdai lesz a csoport hetedik találkozója. Magyarország nem tagja a tettrekészek koalíciójának.
„Eddig a tettrekészek koalíciója nem mutatott különösebb hajlandóságot a cselekvésre. A hangsúlyt arra helyezte, hogy felkészüljön egy olyan békerendezés támogatására, amely soha nem volt valószínű, amíg Putyin háborús céljai változatlanok maradtak" - értékelte Bond a szövetség eddigi teljesítményét.
„Ukrajnának azonban jelenleg egy olyan koalícióra van szüksége, amely hajlandó segíteni neki még a harcok beszüntetése előtt, annak érdekében, hogy harctéri sikereket érjen el, és így engedményeket csikarjon ki Putyin elnökből. Jelenleg nincs jele annak, hogy a koalíció erre vállalkozna" - tette hozzá.
A csoport létrejötte Neil Melvin szerint „annak a jele, hogy az euroatlanti közösség fő intézményei jelenleg képtelenek olyan politikai és biztonsági megoldásokat nyújtani, amelyekre Európának szüksége van", méghozzá leginkább azért, mert a döntéshozatal az EU-ban és a NATO-ban elsősorban konszenzuson alapul.
Az valószínűleg csak pénteken, Alaszkában fog kiderülni, hogy Európának sikerül-e maga mellé állítania Donald Trumpot. Ian Bond szerint a sikert az jelentené, ha Trump erélyesen viselkedne Putyinnal szemben, megerősítené Zelenszkij pozícióját katonailag és fokozná a szankciós nyomást Oroszországon. A szakértő azonban úgy látja, hogy nem valószínű, hogy ezek közül bármelyik pont is megvalósulna.
„Talán a legjobb, amiben reménykedhetünk, hogy Putyin túlzásba esik, így még Trump is lehetetlennek tartja majd, hogy elfogadja javaslatait" - tette hozzá.