Wojciech B. Jastrzębowski volt a szerzője annak a kiáltványnak, amely egy egységes Európa vízióját vázolta az örök béke érdekében. A lengyel tudós volt az 1830-as lengyel-orosz háború legvéresebb csatájában. Túlélte, és pár nappal később közre adta tervét.
HIRDETÉS
Az egyesült Európa vízióját elsőként vázoló európai dokumentum felvételét kéri az Európai Örökség listára egy lengyel civil szervezet. Az alapítvány vezetője, Olgierd Lukaszewicz szerint a körülbelül kétszáz évvel ezelőtt született "Alkotmány Európának" szerzője, a természettudós Wojciech Bogumił Jastrzębowski ugyanúgy "Európa Atyja", mint Adenauer, Schuman, Churchill és Jean Monnet.
A csatatérről a béke víziójáig
Lukaszewicz arról beszélt az Euronews riporterének, hogy Jastrzębowski bevonult a hadseregbe, habár tudós volt. Tüzérként vett részt a felkelés legszörnyűbb, legvéresebb csatájában Varsó mellett, Olszynka Grochowskánál, amikor az orosz hadsereg már a fővárosba készült bevonulni. Néhány nappal később, a Merkúr című folyóiratban tette közzé az európai alkotmány tervét. Ez a 77 cikkelyből álló dokumentum tekinthető az egyesült Európa első alkotmánytervezetének.
Jastrzembowski szerint az embernek békére van szüksége, tiszta levegőre, amit belélegezhet és tiszta vízre, amit megihat, ez minden, ami a boldogságához kell. És mindezek érdekében az embereknek együtt kell működniük egymással - a közvetlen szomszédoknak ugyanúgy, mint a kontinens egészének.
Jastrzębowski alkotmánya messze megelőzte korát. A szerző Európát egyetlen, belső határok nélküli köztársaságként képzelte el, egységes jogalkotással és valamennyi nemzet képviselőiből álló kormányzati szervekkel.
Az egyesült kontinens forradalmi víziója
Ennek a víziónak az alapja a "nemzetek egyetemes joga" lett volna, amelyet először az egyesült Európában kellett volna bevezetni, később más kontinensekre is ki kellett volna terjeszteni. Jastrzębowski globális leszerelést, a határok eltörlését, garantált polgári szabadságjogokat és vallási toleranciát követelt.
A merész elképzelés nem kerülte el a Lengyelországban akkoriban uralkodó orosz cári hatóságok figyelmét. Az 1830-as novemberi felkelés leverése után az oroszok betiltották a kiáltvány terjesztését, tartva a közhangulatra gyakorolt hatásától. Ez a tilalom hosszú évtizedekre feledésre ítélte a művet.
Ahogy Jastrzębowski örökségének kortárs népszerűsítője, Olgierd Łukaszewicz színész az Euronewsnak adott interjújában fogalmazott: " A lengyel történelem nem engedett teret azoknak a helyi koncepcióknak, amelyek az egységes, békés Európáról szóltak. Már Leszczynski és Czartoryski is terjesztett elő ilyeneket. Végül Jastrzebowski tette le az asztalra az első konkrét projektet" -mondta, és hozzátette, hogy szerinte ezt minden iskolában tanítani kellene.
"Alkotmány Európának"
Jastrzębowski szövege csak a 20. században, Janusz Iwaszkiewicz történész professzor jóvoltából került ki a feledés homályából. Ez még a második világháború előtt történt, de az azt követő évek drámai eseményei háttérbe szorították alakját.
Iwaszkiewicz küldetésének tekintette, hogy tudatosítsa a világban Jastrzębowski munkásságát, és ebben a színész Olgierd Łukaszewicz a nyomdokaiba lépett. Ő az, aki két évtizede népszerűsíti az elfeledett gondolkodó örökségét, és arra törekszik, hogy az európai politikai gondolkodás kánonjának részévé tegye.
Wojciech Bogumił Jastrzębowski 1882. december 30-án halt meg Varsóban, nem érte meg víziója megvalósulását. Gondolatai napjainkban, a kortárs Európa előtt álló kihívások közepette új aktualitást nyernek.
"Jastrzębowski szövegében olyan kijelentéseket találunk, amelyek emlékeztetnek bennünket Ukrajna mai helyzetére, és egyúttal arra is, milyen volt az 1830-as novemberi felkelés. A lengyelek szabadságról, függetlenségről és alkotmányuk tiszteletben tartásáról álmodtak. Sajnos ezek a 19. századi jelszavak ma ismét nagyon aktuálisak" - mondta az Euronewsnak Olgierd Łukaszewicz.
Európai Örökség 2025
A közelmúltban a Lukaszewicz által alapított "Mi, uniós polgárok" nevű alapítvány kezdeményezte, hogy az "Alkotmány Európáért" kézirata megkapja az Európai Örökség védjegyet.
"Azt gondoltuk, hogy ő is azok közé a gondolkodók, politikusok közé kell, hogy tartozzon, akiket az európai integráció atyjaiként tart számon a világ. Igaz, hogy ő nem a 20. században élt, hanem korábban. Tehát ha az Európai Bizottság a parlamenttel együtt úgy dönt, hogy ez a dokumentum méltó az Európai Örökség címre, akkor elégedettek leszünk" - mondtaLukaszewicz az Euronewsnak adott interjújában.
Eddig 60 tétel szerepel az Európai Örökség listán, köztük több olyan is, amely Lenygelországhoz kötődik. Ilyen az 1791. május 3-i alkotmány, a gdański hajógyár és a lublini műemlékek. Az, hogy Jastrzębowski műve, az "Alkotmány Európának", elnyeri-e ezt a címet, 2026. március 1-én derül ki.
Az Euronews Olgierd Łukaszewicz alapítványánál, a "Mi, uniós polgárok" nevű szervezetnél járt. Nézze meg fotógalériánkat!
