Horvátország és Bulgária az EU-ban a sor végén kullogott. Az euró bevezetése óta horvát gazdaság sokkal jobban teljesít a magyarnál. A bérek 30 százalékkal emelkedtek. Magyarországon eurós céldátum sincs, mert a kormányfő szerint a valutaváltás nem segíti a felzárkózó gazdaságok megerősödését.
HIRDETÉS
„Horvátország volt az egyetlen ország, amely komoly inflációs nyomás közepette csatlakozott az euróövezethez” – emlékeztetett a Zágrábi Egyetem gazdaságtudományi karának docense. Petar Sorić felidézte: a pénzhígulás 2022-ben és 2023-ban volt a legmagasabb a kilencvenes évek eleje óta, amikor Jugoszlávia már szétesőben volt.
Tény, hogy az árak emelkedtek az euró horvátországi bevezetése után – mellesleg kisebb mértékben, mint Magyarországon –, de ez összehasonlíthatatlan azokkal az előnyökkel, amelyeket a lakosság túlnyomó többsége a zsebén is érez azóta, hogy a kunát az euró váltotta fel. "Minden kétkedő bolgár, aki az euró bevezetését a végítélet napjával azonosítja, vegyen be egy nyugtatót" – tanácsolják Horvátországból, amely huszadikként 2023. január 1-jén lépett be az eurózónába, és ugyanazon a napon a schengeni övezetbe.
Horvátországban is sokan riogattak a közös európai valuta bevezetése előtt elszabaduló árakkal, Bulgáriában azonban ezrével vonultak az utcára azóta, hogy az Európai Bizottság 2026. január 1-től jóváhagyta az ország belépését a valutaunióba.
A tiltakozásokat az oroszbarát pártok is szervezik, és azzal izzítják a hangulatot, hogy az euró bevezetése után sokkal drágább lesz az élet Bulgáriában.
A sikertörténet
Horvátországban az euró megjelenésének évében, 2023-ban az infláció majdnem elérte a 8 százalékot, mégis 3 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az évben a fogyasztói árindex emelkedése Magyarországon meghaladta a 17 százalékot, és jelentősen túlszárnyalta az előző időszakot. Az infláción kívül a többi gazdasági mutató arra utal, hogy a valutaváltás sikertörténet volt – egyben egy követendő modell Bulgária számára is.
Horvátország gazdasági fejlődése az egyik legnagyobb ütemű az Európai Unióban. A GDP tavalyi éves növekedése 3,9 százalékos volt a Világbank adatai szerint. Az idegenforgalomnak nem kis szerepe van a fellendülésben, amely még akkor is tartós volt, amikor Európa ipari gondjai megsokszorozódtak. Magyarországon ugyanez a mutató csaknem nyolcszor kisebb volt: a bruttó hazai termék 2024-ben 0,51 százalékkal nőtt.
A munkanélküliség Horvátországban most a legalacsonyabb 1996 óta, amikor a balkáni háborúkban függetlenné vált országban létrejött az önálló statisztikai hivatal.
A gyorsan emelkedő bérek
Az EU különböző alapjaiból nyújtott támogatások folyamatosan és határidőre megérkeznek egy olyan nemzeti kormány jóvoltából, amely rendre elvégzi házi feladatát. A jövő év közepéig a Magyarországnál sokkal kisebb, 3,9 millió lakosú Horvátország a Fitch hitelminősítő számításai szerint összesen 4,5 milliárd eurót, közel 1800 milliárd forintot fog lehívni a helyreállítási alapból. A hétköznapi horvát a gazdasági mutatókat a saját zsebén tapasztalja.
A bérek több mint 30 százalékkal emelkedtek azóta, hogy a kunát euróra cserélték. A nettó átlagkereset 2025 áprilisában 1439 euró volt – a horvát statisztikai hivatal adatai szerint. Ez napi árfolyamon 573 ezer forintnak felel meg. A magyar nettó átlagkereset idén márciusban 490 ezer forint volt, 8,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – tudatta a KSH.
A maastrichti mércék
Horvátország és Bulgária, az EU akkoriban talán két legszegényebb országa, hivatalosan is egyidejűleg, 2020 derekán lépett be az eurócsatlakozás várótermébe azok után, hogy hivatalosan eleget tettek az ún. maastrichti követelményeknek.
A legfontosabb feltételek, hogy:
- az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát,
- a költségvetési hiány nem lépheti túl a GDP 3 százalékát,
- az inflációs ráta nem lehet magasabb másfél százalékpontnál a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagánál,
- a nemzeti valutának stabilnak kell lennie.
A GDP-arányos magyar államadósság tavaly 73,5 százalékos volt, a költségvetési hiány 4,8 százalék körül alakult, az infláció pedig a hivatalos adatok szerint 3,7 százalékos volt.
A kuna és a leva árfolyamát évek óta az euróhoz kötötték, így nemigen ingadozott.
A forint árfolyama ezzel szemben a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta nagyon kilengett. Abban az évben az euró középárfolyama 269 forint körül alakult, a járvány idején, 2022. október 13-án azonban a jegybank adatai szerint megközelítette a 433 forintot. Azóta a magyar valuta kissé magához tért, és a többi között a dollár gyengülése miatt is 400 forint alá tornázta magát az euró árfolyama.
Magyarország ma semmilyen tekintetben nem felel meg a maastrichti követelményeknek.
"Jelenlegi formájában az euró az eleve erős és versenyképes gazdaságoknak kedvez, de nem segíti a felzárkózó gazdaságok megerősödését" – jelentette ki a magyar miniszterelnök legutóbb az év elején. Magyarország még céldátumot sem jelölt ki az euró bevezetésére, Horvátország példája cáfolja Orbán szavait.
A trükközés
A világjárvány mindkét csatlakozásra váró országot – Horvátországot és Bulgáriát – az euróövezet országainál jobban megviselte. Az infláció magasabb volt, a fogyasztókat pedig aggasztották a várható kilátások.
A horvát infláció még mindig az egyik legmagasabb az EU-ban, elemzők szerint azonban ennek okai függetlenek az euró bevezetésétől. "A valutaváltás kezdetén a lakosság nehezen tudta meghatározni az infláció kiváltó okait. Sokan tudni vélték: jóval magasabb, mint amennyit hivatalosan elismertek" – mondta Sorić.
"Az áremelkedéssel kapcsolatos félelmek részben indokoltak voltak" – jegyezte meg kollégája, a Zágrábi Egyetem gazdaságtudományi karának professzora. A szomszédos Szlovénia tapasztalataira emlékeztetett, ahol másfél év alatt 9 százalékos drágulást regisztráltak azok után, hogy a tolárt 2007. január 1-jén az euró váltotta fel.
„A hivatalos politika megnyugtató üzenetei ellenére sokan emlékeztek a turbulens időszakra” – mondta Fran Galetić. A lakossági hangulat csillapítása érdekében a horvát kormány arra kötelezte a kereskedőket, hogy négy hónappal az euró bevezetése előtt mindkét valutában – kunában és euróban is – tüntessék fel az árakat. Ez a gyakorlat egy teljes évig folytatódott a valutaváltás után is.
Az előírást a kiskereskedők közül sokan úgy játszották ki, hogy még a rendelet hatálybalépése előtt emeltek az árakon. Következésképpen a fogyasztói árak sokkal gyorsabban növekedtek az euró bevezetése körüli másfél évben, mint az euróövezetben.
Bulgáriában a Lidl önszántából már hét hónappal a valutaváltás előtt levában és euróban is feltünteti az árakat. A kötelezettség vélhetően minden más kereskedőre is kiterjed – amennyiben Szófia okul a horvát tapasztalatokból.
Az előnyök
Bulgária – a horvát közgazdászok szerint – ma jóval kedvezőbb helyzetben van, mint Horvátország volt két éve. Az inflációs kilátások – állítják – „sokkal biztatóbbak, mint 2023-ban”. Könnyebb lesz nyomon követni az árváltozásokat, és büntetni a tisztességtelen kiskereskedelmi gyakorlatot.
A horvát infláció mozgatórugóit még közvetve is nehéz az euróhoz kötni. Az idegenforgalom termeli az ország gazdasági teljesítményének egyötödét. A járvány óta egyenesen szárnyal annak ellenére, hogy az eltelt három évben a horvát turisztikai árak 50 százalékkal emelkedtek – jóval magasabb arányban, mint a Spanyolországban vagy Görögországban jegyzett 15-20 százalékos drágulás.
A közös európai valutára történő áttérés sokkal több előnnyel járt, mint hátránnyal – állítják egybehangzóan a szakértők. „Egyedülálló sikertörténet” – így nyugtázta az euróövezeti csatlakozást a horvát jegybank egyik igazgatója. Megszűntek a valutaváltási díjak, amelyek a vállalkozások és a turisták kiadásait csökkentették, Horvátország piaci megítélése pedig Németországgal vetekszik. Az ország évente 160 millió eurót, közel 64 milliárd forintot takarít meg csak az átváltási és tranzakciós költségeken a Horvát Nemzeti Bank számítása szerint.
„Horvátország az euróövezeti tagság minden várható előnyét megtapasztalta annak ellenére, hogy nagyon nehéz időkben csatlakoztunk az euróövezethez” – mondta Ana Šabić. A jegybank európai kapcsolatokért felelős igazgatója diszkrét figyelmeztetéssel utalt arra az országra, amely az elmúlt években kormányzati működési zavarokkal és botrányokkal szembesült. A sikeres valutaváltás elengedhetetlen feltétele a „részletes és határidőkhöz kötött tervezés, valamint az „érintett intézmények közötti feladatok és felelősségek egyértelmű megosztása” – mondta Šabić.