Azzal, hogy a Bizottság nem támadta meg az Európai Bíróság döntését, érvényben marad az Ursula Von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója közötti SMS-váltás nyilvánosságra hozatalának megtagadását elmarasztaló ítélet.
HIRDETÉS
Lejárt az a fellebbezési határidő, amit az Európai Bizottság kapott a Pfizergate-ügy ítéletével kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy az uniós törvényszék májusi ítélete érvényben marad.
Az Európai Bizottság a koronavírus-járvány kitörését követően az uniós tagállamok nevében 2020-ban és 2021-ben több száz millió adag vakcinára vonatkozó szerződéscsomagot kötött gyógyszergyártó vállalatokkal. Ezekre csaknem 2,7 milliárd eurót szabadított fel.
A koronavírus elleni vakcinák uniós beszerzésével kapcsolatban kiderült, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla üzeneteket váltott egymással, amelyek elősegítették a csaknem 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését. Ez a vakcinamennyiség minden európai uniós állampolgár háromszori beoltására volt elegendő. Bár az uniós intézmények több ízben követelték az üzenetváltás nyilvánosságra hozatalát, ezt Von der Leyen és a Bizottság többízben megtagadta, mondván a levélváltás mára nincs a birtokukban, ezért ezt nem tudják megmutatni. Ezt az állításukat később a vádlók a uniós bíróságon támadták meg.
Az eljárás
Az ügy idén tavasszal került az Európai Bíróság elé, aminek középpontjában az állt, hogy Von der Leyen hivatala jogosan tagadta-e meg a szóbanforgó SMS-váltások nyilvánosságra hozatalát vagy sem. Valójában azonban ennél több, az Európai Bizottság hitelessége forgott kockán.
Az Európai Bizottság veszített a Pfizergate-ügyben: a Bíróság elítélte a Bizottságot, hogy nem adta ki a levelezés szövegét, mondván az eset aláássa a közbizalmat és az elszámoltathatóságot. Mint azt az ítéletben a bírák indokolták, "az Európai Bizottság nem adott kielégítő és hihető indoklást, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiról szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát".
A bírói testület a döntéshozatali eljárások átláthatóbbá tételét követelte és a vakcinák szerződéseihez való hozzáférést, amire a Bizottság megismételte a korábbiakat: az sms-szövegek elvesztek, ezért nem állnak rendelkezésükre.
A Bizottság tematizálva a történteket az átláthatóság győzelmeként ünnepelte a döntést. A testület azonban alig emésztette meg a veszteségét újabb kihívásokkal kellett szembenézzen: a román szélsőjobboldal vezetésével az európai jobboldal radikális szárnya bizalmatlansági indítványt kezdeményezett ellene. Az AUR európai parlamenti képviselője, Gheorghe Piperea volt a fővádló. Az indítványhoz elegendő aláírást gyűjtött össze: támogatóinak közel fele az Európai Konzervatívok és Reformerek közül érkezett, a többi aláíráson a szélsőjobboldali Patrióták Európáért, a Szuverén Nemzetek Európája, és független képviselők osztoztak.
A bizalmatlansági szavazás eredménytelen lett, a megbuktatási kísérlet kudarcba fulladt: hogy Von der Leyent és biztosait távozásra kényzerítsék, a szavazatok kétharmadára lett volna szükség, azonban csak 175 képviselő szavazott az indítvány mellett. Ellene 360 képviselő voksolt, 18-an pedig tartózkodtak. Így bár a jelenlegi Bizottsági vezetés a helyén maradhatott, az eljárás tovább növelte a konzervatív tábor megosztottságát, illetve a középutasok és a szélsőjobb közötti szakadékot.
A román szélsőjobboldal kezdeményezését Von der Leyen és több független tényellenőrző portál is orosz szabotázsakciónak minősítette.
Az Európai Bíróság döntése a fellebbezés elmulasztásával véglegessé vált: ez valószínűleg hatással lesz az EU átláthatóságára és elszámoltathatóságára, és bár a parlament egyelőre kitartott a Bizottság jelenlegi vezetése mellett az egyelőre nem megjósolható, hogy az ügy végkimenetele hosszútávon milyen mértékben kezdi ki a Von der Leyen felé támasztott bizalmat és a politikus uniós reputációját.