Ondrej Knotek EP- képviselő úgy véli, Európának nem kell vezető szerepet játszania a klímaváltozás elleni küzdelemben, és vitatja a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt. Az EU 2040-es kibocsátás-csökkentési célkitűzése "egyszerűen szükségtelen" - mondta az Euronewsnak a jobboldali politikus.
HIRDETÉS
Az EU 2040-es kibocsátáscsökkentési célkitűzése "egyszerűen szükségtelen", és el kell utasítani - mondta az Euronewsnak adott interjúban a javaslat parlamenti irányításáért felelős cseh európai parlamenti képviselő.
Ondrej Knotek a radikális jobboldali Patrióták Európáért (PfE) frakció tagja, nemrég kinevezett jelentéstevőként ő felel azért, hogy a parlamenten keresztülvigye az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2040-es csökkentési célját meghatározó éghajlatvédelmi törvénymódosítást.
Az Európai Bizottság július elején a klímaváltozási törvény módosításában hivatalosan 90%-os szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célt javasolt 2040-re, a 2050-re elérendő nulla kibocsátás eléréséhez vezető útként.
Knotek elmondta, hogy amikor a Környezetvédelmi, Klímaügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban (ENVI) kidolgozza a Parlament álláspontját az ügyről, azt fogja szorgalmazni, hogy a Bizottság javaslatát teljes egészében utasítsák el, anélkül, hogy alternatív kibocsátáscsökkentési célt javasolnának.
"A 2040-es cél egy olyan kiegészítés a két meglévő célhoz, amelyre egyszerűen nincs szükség" - mondta, utalva az EU 2050-re kitűzött végső céljára, a klímasemlegesség elérésére, valamint a 2030-ra kitűzött 55%-os csökkentésre vonatkozó köztes célra.
Knotek szerint az EU már eddig is sokkal többet tett globális versenytársainál a globális felmelegedés ellen, és úgy véli, hogy az európai gazdaságot és polgárokat fenyegető kockázatok sokkal nagyobbak, mint a globális éghajlatváltozás mérsékléséhez való lehetséges hozzájárulás.
- mondta.
A 2040-es célon túl Knotek a teljes Green Deal-t, az EU hosszú távú tervét is megkérdőjelezi, amelynek célja, hogy 2050-re elérje az éghajlat-semlegességet. "A cél mint olyan 2020-ban reálisnak tűnt, de most, öt év elteltével tudjuk, hogy nagy valószínűséggel nem annyira reális" - mondta, és az uniós kötelezettségvállalások "erőteljes újrakalibrálását" sürgette.
Véleménye szerint az erőltetett zöldpolitika úgy okoz károkat az iparnak, hogy azzal "nem állítja meg az áradásokat és az erdőtüzeket".
"Az éghajlatváltozásra a helyes reakció a kibocsátás fenntartható, sőt lassú csökkentése [...] Nem a kibocsátás gyorsabb csökkentésébe kell befektetnünk, hanem a klímaváltozáshoz való úgynevezett alkalmazkodásba. Az alkalmazkodásnak sokkal nagyobb szerepet kell kapnia, mint az üvegházhatású gázok csökkentésének".
Összecsapás várható a klímatörvényről
Ondrej Knoteket az EU klímavédelmi intézkedéseit határozottan ellenző PfE csoportja és valószínűleg más parlamenti jobboldali pártok is támogatni fogják.
Az EU kiemelt klímapolitikájának lebontása azonban nem lesz könnyű feladat. A szocialisták és demokraták (S+D), a liberális Renew Europe, a Zöldek/EFA és a Baloldal a 2040-es célérték fenntartása mellett fog kiállni. Ezért a Parlament álláspontja a legnagyobb frakció, az Európai Néppárt (EPP) döntésétől függ majd.
"Az EPP EP-képviselői megosztottak ebben a kérdésben. Meggyőződésem, hogy ha szabadon szavazhatnának, többségük a 2040-es cél ellen szavazna" - mondta Knotek.
A cseh EP-képviselő úgy véli, néppárti kollégái követni fogják vezetőjük, Manfred Weber irányvonalát. "Az EPP-ben, ha valaki nem követi az irányvonalat, akkor háttérbe szorul, és nem kap megbízásokat. Tehát ha titkos szavazás lenne, akkor elvonatkoztathatnának, egyébként tartják magukat az irányvonalhoz".
Knotek jelentéséről szeptember 23-án szavaznak az ENVI bizottságban. A Parlament plenáris ülésének ezt követően október második hetében kell megerősítenie az eredményt. A szavazást követően a rendelkezésről tárgyalni kell még az EU 27 tagállamával, amelyek a Tanácsban közös álláspontot fognak elfogadni. Néhányan, köztük Franciaország és Lengyelország máris szkeptikusan nyilatkoztak a javaslattal kapcsolatban.
A tárgyalások időzítése érzékeny kérdés, mivel a Bizottság azt remélte, hogy a 2040-es célt még a novemberben Brazíliában megrendezésre kerülő COP30 nemzetközi éghajlat-változási konferencia előtt jogszabályba foglalják.