A pragmatikus Kína-EU együttműködés kilátásai továbbra is tágak - írja a kínai EU-misszió vezetője az Euronewsnak írt véleménycikkében, amelyet a csütörtökön Pekingben megrendezésre kerülő EU-kínai csúcstalálkozó előestéjén tett közzé.
HIRDETÉS
"Az európai vállalkozások bőséges teret találnak a kínai piacon való terjeszkedésre" - állítja Kai Run nagykövet, a kínai EU-misszió vezetője véleménycikkében, amely egy sor befektetési és együttműködési kapcsolatot sorol fel.
A diplomata szerint "az olyan márkák, mint a BMW, a Mercedes-Benz és a Volkswagen globális eladásaik több mint 30%-át a kínai piacról szerzik, és a Kínában elért nyereségük akár 30-szorosa is lehet a hazai piacokon elért nyereségüknek".
Felidézi, hogy az európai termékek Kína teljes importjának több mint 30%-át, sőt egyes esetekben több mint 50%-át teszik ki olyan ágazatokban, mint a vegyipar, az optika, a repülőgépipar és a repülés.
Hosszasan sorolja az Európában megvalósuló kínai vállalati beruházásokat, a pozitív példák közé sorolva a horvátországi Pelješac-híd projektet; a Budapest-Belgrád vasútvonalat, "Kína első nagysebességű vasúti projektjét Európában", valamint a görögországi Pireusz kikötőjét.
A pireuszi kikötőről Kai azt állítja, hogy a projekt 4300 közvetlen helyi munkahelyet teremtett, és 1,4 milliárd euró gazdasági teljesítményt generált, ami "Görögország GDP-jének körülbelül 1%-át teszi ki".
Kai emellett a Kína-EU klímaváltozási partnerség keretében folytatott együttműködést is méltatja, mondván, Kína elektromos jármű- és új energiaakkumulátor-ipara "az európai beruházások új hullámának kulcsfontosságú hajtóerejévé vált, ami tovább erősíti az együttműködés kötelékeit, és erős lendületet ad a Kína-EU együttműködésnek a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású ágazatban".
A kutatással kapcsolatban Kai szerint Peking kiemelt fontosságú partnerként kezeli az EU-t, és "továbbra is elkötelezett a nyitott és innovációvezérelt politika, a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés kiterjesztése mellett".
A nagykövet optimista hangvétele ellenére azonban a csütörtöki csúcstalálkozó eredményével kapcsolatos várakozások visszafogottak, annak ellenére, hogy a csúcstalálkozó egybeesik a Kína és az EU közötti diplomáciai kapcsolatok 50. évfordulójával.
A súrlódási pontok széles listájából kettő emelkedik ki: Peking "korlátlan" partnersége Moszkvával és az ipari túlkapacitás okozta kereskedelmi egyensúlytalanságok.
Hszi Csin-ping kínai elnök májusban azt mondta, az évforduló lehetőséget kínál arra, hogy "megfelelően kezeljük a súrlódásokat és a nézeteltéréseket, és fényesebb jövőt nyissunk a Kína-EU kapcsolatok számára". Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke pedig elkötelezte magát "a Kínával való partnerség elmélyítése" mellett. Azóta azonban a hangulat megváltozott.
Peking azon döntése, hogy korlátozza a ritkaföldfémek - a fejlett technológiák gyártásához nélkülözhetetlen fémelemek - exportját, széles körű riadalmat keltett az európai iparban, maga von der Leyen is bírálta a lépést.
"Kína ezt a kvázi-monopóliumot nemcsak alkudozási eszközként használja, hanem fegyverként is beveti, hogy aláássa versenytársait a kulcsfontosságú iparágakban" - mondta a Bizottság elnöke G7 júniusi csúcstalálkozóján. "Mindannyian tanúi voltunk a kínai kényszerítés költségének és következményeinek".
Peking azonnal visszavágott a Bizottság vezetőjének, "alaptalannak" és "elfogultnak" nevezve beszédét, de olajágat ajánlott fel egy "mindenki számára előnyös" partnerség kiépítésére.