Az új rendszer bár lehetővé teszi a hiteles tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldieknek, hogy rokonaikat magukkal hozzák, a menekülteknek csak hat hónapjuk van arra, hogy benyújtsák kérelmüket, ráadásul az elvárt minimális alapjövedelem a belga átlagbér felett van.
HIRDETÉS
A belga képviselőház által elfogadott jogszabály szerint módosítják az eddig hatályban lévő 1980-as családegyesítés feltételeiről szóló törvényt. Sokkal szigorúbb jövedelmi követelményeket vezetnek be, és módosítják a várakozási időt is. A jogszabályt 107 igen szavazattal, 38 nem ellenében, tartózkodás nélkül hagyták jóvá. Az új feltételek szerint:
- a belga minimálbér 110%-át elérő jövedelem a minimum követelmény ahhoz, hogy egy menekült családegyesítésre legyen jogosult. Ez az összeg minden családtag után 10%-kal nő, és ennek felső határa nincs.
- csökkentik a jövedelemmentességre vonatkozó hathónapos türelmi időt. A jövedelmi feltételek nélküli türelmi idő eddig egy év volt. A kiegészítő védelemben részesülők esetében a mentességi időszak teljesen megszűnik.
- két évre hosszabbítják a befogadó országban töltött minimális tartózkodási időt. A kiegészítő védelemben részesülőknek, akik korábban ugyanolyan jogokkal rendelkeztek a családegyesítésre, mint az elismert menekültek, mostantól két évet kell várniuk, mielőtt családegyesítési kérelmet nyújthatnak be.
- 18-ról 21 évre emelik a családegyesítése való jogosultság korhatárát
Mit mondanak az NGO-k?
A civil szervezetek éles kritikát fogalmaztak meg a törvénnyel kapcsolatban. Számukra az új szabályok a családegyesítés ellehetetlenítését jelentik, ráadásul annak is egy álcázott módját. Az intézkedés miatt az általuk képviselt családok nagyobb veszélybe kerülhetnek, állítják. Az egyik ágáló civil szervezet, a Vluchtelingenwerk Vlaanderen munkatársa szerint az intézkedésben elvárt jövedelemküszöb súlyos terheket ró a bevándorlókra.
"Ha valaki be akarja hozni a párját és a két gyerekét, annak havi 2700 euró nettó jövedelemmel kell rendelkeznie, ami óriási összeg. Egy átlagos belga munkavállaló nem keres ennyit" – mondja.
A belga menekültügyi miniszter, Anneleen Van Bossuyt szerint csökkenteni kell a bevándorlók beáramlását. Mint mondja, a belga társadalom mára nincs abban a helyzetben, hogy ezt a terhet viselje. A Vluchtelingenwerk Vlaanderen munkatársa szerint a szigorítások útjába állnak a menekültek integrációjának.
"A belgiumi menekülthelyzet következménye a családok hosszútávú szétválasztása lesz. Ez hatással lesz a menekültek belga társadalomba való integrációjára is. Nehéz megtanulni úgy a nyelvet, ha valaki például az afgán partnerének az ügyeivel kell, hogy foglalkozzon" – folytatja. "Míg korábban biztonságban és legális úton juthattak el ezek az emberek Belgiumba, ez többé nem lesz így. Az embercsempészekhez fordulnak majd, hogy ide jöjjenek."
Belgium esete nem egyedülálló: a múlt héten Portugáliában is szigorúbb intézkedéseket fogadott el a parlament. Egy hónapja a német Bundestag szintén jóváhagyta a menekültstátusszal nem rendelkezők számára is elérhető rendszer felfüggesztését. Ausztria hat hónapra függesztette fel a családegyesítést. A belga törvény nemzetközi tendenciákba illeszkedik.