A bajorországi Grainauban tartott találkozón Magnus Brunner, az Európai Unió belügyi és migrációs biztosa is részt vett.
HIRDETÉS
A német, osztrák, dán, francia, cseh és lengyel belügyminiszter a migrációs és menekültügyi politika szigorúbb megközelítését támogatja. Ez áll abban a közös nyilatkozatban, amelyet a bajorországi Zugspitzen tartott találkozón fogadtak el pénteken.
Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter rögtön a találkozó elején világossá tette, hogy Németország többé nem "a fékezőkocsiban", hanem "a mozdonyban" ül, ami az illegális bevándorlás elleni fellépést illeti. "Gyorsabb menedékkérelmek gyorsabb elbírálását szeretnénk, nem kellenek többé háromszoros ellenőrzések" - jelentette ki.
Kitoloncolások Szíriába és Afganisztánba
"A kiegyensúlyozott európai migrációs politikába vetett bizalomhoz elengedhetetlen a hatékony visszaküldés" - hangsúlyozzák a miniszterek közös nyilatkozatukban. Véleményük szerint ebbe beletartoznak a kitoloncolásokat is, amelyeket Szíriába és Afganisztánba is "lehetővé kell tenni". Ezeket az országokat eddig másként kezelték, mert az ottani biztonsági helyzetet problémásnak minősítették.
Alexander Dobrindt péntek reggel 81 afgán állampolgárt toloncoltatott ki Afganisztánba, valamennyien bűncselekményeket követtek el Németországban. Ez volt az első ilyen jellegű kitoloncolás a Friedrich Merz (CDU) kancellár vezette német koalíció hatalomra kerülése óta.
A német kormánynak nincs hivatalos kapcsolata a tálibokkal. A kitoloncolást Katar szervezte le.
A szövetségi belügyminiszter hangsúlyozta, hogy Németországnak a jövőben más országok támogatása nélkül is képesnek kell lennie arra, hogy embereket toloncoljon ki. "A bűnözőknek nincs joguk az országunkban maradni" - tette világossá.
Visszatérések az EU-n kívüli harmadik országokba
A belügyminiszterek egyetértettek abban, hogy az EU-n kívüli államokat - az úgynevezett harmadik országokat - a jövőben jobban be kell vonni a kiutasítottak hazatérésének lebonyolításába. A tervek szerint az elutasított menedékkérőket az Európai Unión kívüli biztonságos befogadóközpontokba szállítják.
Európai szinten jelenleg is folyik az úgynevezett "visszatérési központok" kialakítása. Ezekben a központokban a nemzeti hatóságoknak az uniós ügynökségekkel, például a Frontexszel együtt kell koordinálniuk és előkészíteniük a kitoloncolásokat.
A Zugspitzen tartott belügyminiszteri találkozó részvevői az uniós határvédelmi ügynökség megerősítését szorgalmazzák.
A miniszterek azt is hangsúlyozzák, hogy az illegális migráció hatékony megfékezéséhez szoros és pragmatikus együttműködésre van szükség a származási és tranzitországokkal. A Közös Európai Menekültügyi Rendszer (KEMR) reformját most gyorsan és következetesen végre kell hajtani - az EU megfelelő pénzügyi támogatásával egyetemben.
Kiterjesztett adatcsere az embercsempészek ellen
Az egyik fő gondot az embercsempész-hálózatok jelentik. A belügyminiszterek felszólítják az Európai Bizottságot, hogy tegyen többet a személyes adatok cseréjéről szóló nemzetközi megállapodások előmozdítására az Europol és harmadik országok, például Törökország között. Ez az egyetlen módja az EU és az érintett partnerországok bűnüldöző hatóságai közötti együttműködés hatékony kiterjesztésének. Az illegális pénzmozgások elleni küzdelmet is jelentősen fokozni kell - áll a közleményben.
Magnus Brunner uniós biztos a világos szabályok fontosságát hangsúlyozta a migrációs politikában: "Nem az embercsempészeknek, hanem magának Európának kell eldöntenie, hogy ki lép be a kontinensre".
A belügyi és migrációs biztos azt mondta, hogy a tervezett menekültügyi reformnak segítenie kell az eljárások felgyorsítását. Brunner a visszaküldéssel kapcsolatban is egyenesen fogalmazott: "Elfogadhatatlan, hogy az illegálisan Európában tartózkodó emberek közül csak minden negyedik embert toloncolnak ki ténylegesen". A visszatoloncolási rendelet reformja ezt a helyzetet hivatott orvosolni.