Mark Rutte NATO-főtitkár többször is azt állította, hogy Moszkva éves lőszergyártási kapacitása négyszer nagyobb, mint az észak-atlanti szövetségé.
HIRDETÉS
Mark Rutte NATO-főtitkár a múlt hónapban Londonban tartott beszédében megismételte azt az állítását, amelyet idén már legalább háromszor hangoztatott: lőszergyártás terén a védelmi szövetség komoly lemaradásban van Oroszországhoz képest.
"A lőszerek tekintetében Oroszország három hónap alatt termel annyit, mint az egész NATO egy évben" - mondta Rutte június 10-én, hozzátéve, hogy Putyin hadigépezete "felgyorsul, nem pedig lelassul".
Rutte, aki tavaly októberben lett a katonai szövetség vezetője, ezt követően több alkalommal is megismételte ugyanezt a figyelmeztetést.
"A NATO gazdasága 25-ször nagyobb, mint Oroszországé. (...) Ez a gazdaság négyszer annyi lőszert állít elő, mint amennyit az egész NATO jelenleg termel" - mondta.
A rendelkezésre álló adatok segítségével ellenőriztük Rutte állítását. Bár az orosz lőszertermelés 2024-ben körülbelül négyszerese lehetett a NATO egyöttes lőszertermelésének, vannak arra utaló jelek, hogy a különbség csökkenhet.
Mit tudunk Oroszország lőszergyártási kapacitásáról?
Az orosz katonai termelési kapacitásáról szóló információk titkosítottak, így a szakértők becslései tisztviselők nyilatkozatain, kiszivárgott hírszerzési információkon és történelmi adatokon alapulnak.
Bizton állíthatjuk, hogy Moszkva meredeken növelte lőszergyártását azóta, hogy 2022-ben megkezdte Ukrajna teljes körű invázióját, és ezzel jóval megelőzte nyugati vetélytársait.
Az észt hírszerző szolgálat becslése szerint Oroszország 2022-ben 400 ezer tüzérségi lövedéket gyártott vagy újított fel, és több mint tizenegyszeresére növelte termelését, ezzel 2024-ben 4,5 millió lövedéket állított elő.
A Bain & Company tanácsadó cég által a Sky News számára készített elemzés 2024 májusában ugyanerre a következtetésre jutott, és az azonos évben gyártott vagy felújított lövedékek számát 4,5 millióra becsülte.
Oroszország túlnyomórészt 122 és 152 mm-es tüzérségi lövedékeket gyárt, míg a NATO-szabványos lövedék valamivel nagyobb, 155 mm-es átmérőjű, és elsősorban a nyugati hawitzer-rendszerekben használják, például a szövetségesek által Kijevnek biztosított rendszerekben.
A Bain & Company elemzése szerint az Oroszország által használt 152 mm-es lövedék előállítása körülbelül négyszer olcsóbb, lövedékenként 1000 dollár (860 euró), szemben a NATO-szabványos 155 mm-es lövedék 4000 dollárjával (3430 euró).
Az Oroszország rendelkezésére álló lőszerkészlet a szövetségeseitől importált készletek miatt vélhetően nagyobb, mint a saját gyártási kapacitása.
A héten megjelent médiajelentések, melyek kiszivárgott dél-koreai hírszerzési értesülésekre hivatkoznak, arról számolnak be, hogy Észak-Korea 12 millió 152 mm-es lövedéket szállított Oroszországnak.
Bár ezt a számot nem lehet függetlenül ellenőrizni, a Wall Street Journal által tavaly decemberben elemzett műholdképek az észak-koreai termelési létesítmények jelentős bővítésére, valamint az Oroszországba irányuló szállítások növekedésére mutattak.
Mekkora a NATO kapacitása ehhez képest?
Rutte kijelentéseit az európai szövetségesek és az Egyesült Államok, a NATO fő gyártóinak lőszergyártási kapacitását összehasonlítva ellenőriztük.
A berlini székhelyű Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézete (SWP) szerint 2024-ben Európa és az Egyesült Államok becslések szerint évente 1,2 millió lövedéket gyárt, szemben Oroszország 4,5 milliójával.
Ezek a becslések nagyjából egybevágnának Rutte állításával, miszerint Oroszország évente négyszer annyi lőszert gyárt, mint a NATO tagországai együttesen.
A nyugati szövetség mégis arra törekszik, hogy 2025-re drasztikusan csökkentse ezt a különbséget. Az Európai Bizottság azt tűzte ki célul, hogy 2025-re évi 2 millió lőszerre növeli a lőszergyártást, míg az Egyesült Államok októberre havi 100 ezer lőszert szeretne termelni.
Más szövetségesek, köztük Norvégia, az Egyesült Királyság és Kanada is igyekeznek fellendíteni az ellátási láncokat.
Noha e célok elérésével a NATO jelentősen csökkentené az Oroszországgal szembeni különbséget, a nyugati szövetségesek korábban nehezen tudták teljesíteni efféle ígéreteiket.
Az EU-nak tavaly márciusig nem sikerült teljesítenie azt a célt, hogy egymillió tüzérségi lövedéket biztosítson Ukrajnának. Ez arra késztette Csehországot, hogy egy nemzetközi adománygyűjtés élére álljon, ezzel minél több lőszert beszerezve Kijev számára. Az adománygyűjtésben azóta 16 ország vett részt.
A cseh kezdeményezés azóta 1,6 millió lövedéket gyűjtött össze és szállított Ukrajnának. A cseh külügyminiszter májusban azt mondta, hogy a program 2026-ig tartó folytatásához egyelőre biztosított a finanszírozás, de a program jövője az októberre tervezett cseh parlamenti választásoktól függ.
Veszélyezteti-e Ukrajna ellenállását a nyugati elmaradás?
A kijevi kormány korábban azt mondta, hogy havonta körülbelül 200 ezer lőszerre van szüksége ahhoz, hogy a frontvonalon ellen tudjon állni az orosz támadásoknak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég azt mondta, hogy Ukrajna reméli, hogy idén mintegy 3 millió tüzérségi lövedéket kap szövetségeseitől, köztük 1,8 milliót egy cseh vezetésű programból.
A nyugati országok azonban még mindig küzdenek a lőszeripar beindításával; a robbanóanyagok - melyek a lőszerlövedékek alapvető magját képzik - hiánycikk, jelenleg mindössze egyetlen lengyelországi gyár állít elő trinitrotoluolt avagy TNT-t.
Az mégis világos, hogy a nyugati célok messze elmaradnak Moszkváétól, még úgy is, hogy a NATO együttes GDP-je huszonötször nagyobb, mint Oroszországé.