A tíz lehetőség között szerepel - egyebek mellett - a vízummentes utazás felfüggesztése is válaszul arra, hogy Izrael megsértette az EU és Izrael közötti társulási megállapodást.
HIRDETÉS
Kaja Kallas, az Európai Unió vezető diplomatája a Külügyek Tanácsának eheti brüsszeli ülésén egy 10 lehetőséget tartalmazó listát fog bemutatni arról, hogyan reagálhatna az EU Izrael gázai akcióira. Uniós diplomaták azonban az Euronews-nak azt mondták, hogy a közösségen belül csekély hajlandóság érzékelhető arra, hogy bármilyen lépést is tegyenek Tel-Aviv ellen.
A Kallas által felvázolni tervezett tíz lehetősége között szerepel a vízummentes utazás felfüggesztése és a ciszjordániai zsidó telepekről származó import blokkolása válaszul arra, hogy Izrael megsértette az EU és Izrael közötti társulási megállapodást - ez derült ki az unió külügyi főképviselőjének irodája által kiadott dokumentumból, amelybe az Euronews beletekinthetett.
A javaslatok jogalapjukkal és az elfogadásukhoz szükséges eljárással együtt szerepelnek. Magukban foglalják az EU és Izrael közötti társulási megállapodás egészének felfüggesztését, az Izraellel folytatott politikai párbeszéd leállítását vagy Tel-Aviv uniós programokhoz való hozzáférésének megakadályozását. Ezek keresztülviteléhez a 27 tagállam egyhangú támogatása szükséges.
A dokumentum további lehetőségeket is felsorol, többek között az Izraellel szembeni kereskedelmi preferenciák felfüggesztését, illetve az EU és Izrael közötti légiközlekedési megállapodás leállítását, amihez minősített többségi szavazásra lenne szükség, ez pedig azt jelenti, hogy az Unió teljes lakosságának legalább 65%-át képviselő tagállamok 55%-ának szavazata szükséges.
Kaja Kallas eredetileg öt lehetőséget készült felajánlani a minisztereknek, ám végül úgy döntött, hogy kétszeresére bővíti a listát olyan intézkedésekkel, amelyek mellett "a tagállamok egyoldalúan dönthetnek anélkül, hogy szükség lenne a Bizottság javaslatára" - mondta egy uniós diplomata az Euronews-nak. De hangsúlyozta: a tagállamok több okból sem valószínű, hogy a cselekvési lehetőségek bármelyikét is támogatni fogják.
Először is: néhány ország ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-nak meg kellene várnia a Kallas által a múlt héten közvetített megállapodás eredményét, amely a Gázába irányuló segélyek áramlásán próbálna javítani. Az Unió csütörtökön jelentette be, hogy „jelentős” javulást ért el a humanitárius segélyek Gázába való bejutásában, beleértve az élelmiszerszállító teherautók számának növelését, valamint a „segélymunkások életének védelméről” szóló megállapodást. Kallas szóvivője pénteken újságíróknak elmondta, hogy a megállapodás eredményeként Izrael megnyitotta a zikimi határátkelőt, engedélyezte az üzemanyag bejutását és a vízvezetékek javítását, „a jordániai útvonal újbóli megnyitásával együtt”.
Másodszor: az EU még mindig túlságosan megosztott a kérdésben, és számos tagállam, köztük a Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország és Olaszország nem hajlandó szankciókat alkalmazni Izrael ellen, ha a helyzet javul a helyszínen, és ellenzik az EU-Izrael társulási megállapodás részleges vagy teljes felfüggesztését.
Írország és Spanyolország továbbra is szívesen lépne fel Izraellel szemben, előbbi már el is kezdte a ciszjordániai zsidó településekről származó importtermékek ellenőrzését, és ezzel az első uniós tagállam lett, amely ezt megtette.
Sok diplomata szerint minden további lépés attól függ, hogy Izrael végrehajtja-e a múlt héten létrejött humanitárius megállapodást.
„Minden azon múlik, hogy Izrael a helyszínen megvalósítja-e a Kallas-tervet” - nyilatkozta egyikük.
„Ha keddig látunk némi eredményt, az szerintem fontos jelzés lesz Izrael részéről, hogy beleegyeztek és hajlandóak végrehajtani” - vélekedett egy másik diplomata.
Az izraeli hadsereg a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-i támadására válaszul indította el gázai hadjáratát, amelyben eddig mintegy 1200 ember halt meg és 251 embert ejtettek túszul.
A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium állítása szerint azóta legkevesebb 57 823 ember halt meg Gázában.
Az Unió déli szomszédságpolitikára fókuszáló hétfői miniszteri találkozóján Gideon Sa'ar és Dr. Varsen Aghabekian Shahin, Izrael és a Palesztin Hatóság külügyminiszterei is részt vesznek. A találkozó célja, hogy elmélyítse az EU együttműködését Izraellel, valamint kilenc másik déli országgal, köztük Szíriával és Líbiával. A gázai háború kezdete óta ez az első alkalom, hogy az izraeli és a palesztin fél is magas szinten képviselteti magát Brüsszelben.