Észtország miniszterelnöke úgy véli, hogy Oroszország mindaddig fenyegetést jelent, amíg Vlagyimir Putyin hatalmon van.
HIRDETÉS
Kristen Michal, Észtország miniszterelnöke úgy nyilatkozott az Euronewsnak, hogy ha Oroszország véget vetne az ukrajnai háborúnak, akkor Vlagyimir Putyin elnöknek egy sor kellemetlen kérdésre kellene válaszolnia a saját népe részéről, így a hatalmon maradást a harcok folytatása biztosítja számára.
„Putyinnak a konfliktus létszükséglet, mint a halnak a víz, mert ha nincs konfliktus, akkor az orosz emberek valószínűleg kérdezgetni kezdik: „Hol van a fiam? Hol van a férjem?
Hová lett a vagyonom?" Michal az Euronewsnak elmondta:
„Őszinte leszek: ismerjük a szomszédunkat. Putyinnál minden a hatalomról szól.”
Szerinte Oroszország által Európára gyakorolt fenyegetése mindaddig fennmarad, amíg Putyin a Kremlben van.
„Értjük Putyin gondolkodását, és amíg ő és a rezsimje nem változtat a céljain, addig Oroszország akut fenyegetést jelent Európára, a NATO-ra és az egész civilizált világra” – fogalmazott.
Észtország a GDP-je több mint 5%-át költi védelemre, amivel a NATO élmenyőzébe tartozik. Michal szerint ez elengedhetetlen, bár nem mindig népszerű döntés.
„Csökkentjük a kiadásainkat, hitelt veszünk fel, és adókat is emelünk. Hogy őszinte legyek, ennek a lépéssorozatnak egyik eleme sem túl népszerű Észtországban” – mondta, hozzátéve, hogy a demokráciákat meg kell védeni a szomszédos autoriter rezsimekkel szemben.
Ezek az intézkedések biztosítják, hogy az ország „felkészült” legyen Putyin minden olyan tervére, amely túlmutat az ukrajnai területi ambícióin.
Mindez egy olyan időszakban történik, amikor Spanyolország kivételével valamennyi NATO-tagállam elkötelezte magát amellett, hogy GDP-je nagyobb hányadát, 5%-át fordítja védelmi kiadásokra, Donald Trump amerikai elnök kérésének megfelelően.
Észtország fellép az orosz hatás ellen
Észtországban még mindig nagyszámú orosz kisebbség él. Azonban a
kormány éberen küzd az orosz hatás ellen, például azzal, hogy igyekszik kiszorítani az orosz nyelvet az iskolákból.
„A nyelvet illetően ugyanígy járunk el: az észt oktatásban most zajlik egy ilyen reform. Szerintem ezt már 20-30 éve meg kellett volna lépnünk, de most megtesszük. Vannak kisebb viták, de semmi komoly” – mondta Michal.
Az orosz állampolgárok a helyi választásokon sem vehetnek részt, mivel Észtország azt reméli, hogy ezzel erőteljes üzenetet küldhet szomszédjának.
Michal egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben: „Ha valaki részt akar venni a helyi ügyekben, akkor nyilvánvalóan az adott ország állampolgárának kell lennie.”
A kibertámadások frontvonala
Észtország volt az első ország, amely orosz kibertámadás célpontjává vált – még 2007-ben.
„Az államilag támogatott bűnözői csoportok részéről érkező orosz hibrid- és kibertámadásokat csak úgy tudjuk kezelni, ha fejlesztjük a kiberképességeinket. Észtországban olyan a rendszer, hogy az állami és a magánszektor együttműködik, de Oroszország nem csökkentette az ellenünk irányuló támadások számát” – nyilatkozta Michal.