Az Egyesült Államok nem vesz részt a konferencián, ahol a nemzetközi segélyek finanszírozásáról tárgyalnak a világszervezet tagállamai.
A világ számos országának képviselői hétfőn Spanyolországban gyűltek össze, hogy kezeljék a gazdag és a szegény országok közötti növekvő szakadékot, és megpróbálják összegyűjteni a megszüntetéséhez szükséges dollárbilliókat.
„A finanszírozás a fejlődés motorja. És jelenleg ez a motor leállt" - mondta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára a négynapos sevillai fejlesztésfinanszírozási találkozót megnyitó beszédében.
Számos szegény országnak országnak egyre növekvő adósságterhekkel, csökkenő beruházásokkal, csökkenő nemzetközi segélyekkel és növekvő kereskedelmi akadályokkal kell szembenéznie.
A társházigazdák, az ENSZ és Spanyolország úgy vélik, hogy a négynapos találkozó lehetőséget kínál a megdöbbentő, 4 billió dolláros éves finanszírozási hiány megszüntetésére. Ez a pénz ahhoz kellene, hogy záros határidőn belül fel lehessen számolni a szegénységet a Földön.
Több mint 50 állami vezető vesz részt a találkozón, valamint a nemzetközi pénzügyi intézmények, fejlesztési bankok, filantróp szervezetek, a magánszektor és a civil társadalom képviselői is ott vannak a nagyjából négyezer delegált között.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök azt mondta a küldötteknek, hogy a csúcstalálkozó lehetőséget nyújt arra, hogy „felemeljük a szavunkat azokkal szemben, akik arról akarnak meggyőzni minket, hogy a rivalizálás és a versengés határozza meg az emberiség jövőjének irányát".
Az Egyesült Államok az utolsó előkészítő ülésen lépett vissza
Az utolsó, június 17-i előkészítő ülésen az Egyesült Államok elutasította az ENSZ 193 tagállama által hónapok óta tárgyalt záródokumentumot, és bejelentette, hogy kilép a folyamatból, és nem vesz részt a sevillai konferencián.
A konszenzussal jóváhagyott sevillai kötelezettségvállalási dokumentumot a konferencia résztvevői változtatás nélkül fogadják majd el. A szöveg szerint a küldöttek megállapodtak abban, hogy „ambiciózus reform- és intézkedéscsomagot indítanak a finanszírozási hiányosságok sürgős megszüntetése érdekében".
A dokumentum a kormányzati források növelése érdekében a bruttó hazai termék 15%-ának megfelelő minimális adóterhet és a multilaterális fejlesztési bankok által nyújtott hitelek megháromszorozását szorgalmazza, valamint a magánfinanszírozás növelését is a kritikus területeken - például az infrastruktúrában - történő beruházásokban. Emellett reformokra szólít fel, amelyek segítenek az országoknak a növekvő adósságállományuk kezelésében.
Rebeca Grynspan, az ENSZ kereskedelmi vezetője nemrégiben azt mondta, hogy „a fejlődés visszafelé halad", és a globális adósságválság súlyosbodott. Tavaly 3,3 milliárd ember élt olyan országokban, amelyek több kamatot fizetnek adósságaik után, mint amennyit az egészségügyre vagy az oktatásra költenek, és Grynspan szerint ez a szám idén 3,4 milliárdra fog nőni. A fejlődő országok pedig idén 947 milliárd dollárt költenek majd adósságszolgálatra, szemben a tavalyi 847 milliárd dollárral.
Az USA kifogásai
Jonathan Shrier amerikai diplomata a június 17-i ülésen elmondta, hogy „a nemzetközi együttműködés és a hosszú távú gazdasági fejlődés iránti elkötelezettségünk továbbra is szilárd", de a megállapodás szöveg szerinte „számos vörös vonalunkat átlépi".
Elmondása szerint ezek közé tartozik a nemzetközi pénzügyi intézmények irányításába való beavatkozás, a multilaterális fejlesztési bankok éves hitelezési kapacitásának megháromszorozása, valamint az ENSZ-nek a globális adósságarchitektúrában betöltött szerepét előirányzó javaslatok.
Shrier kifogásolta továbbá azokat a kereskedelemmel, az adózással és az innovációval kapcsolatos javaslatokat, amelyek nem állnak összhangban az Egyesült Államok politikájával, valamint a nemzetközi adóügyi együttműködésről szóló ENSZ-keretegyezményre vonatkozó megfogalmazást is bírálta.
Az Egyesült Államok volt és jelenleg is a világ legnagyobb külföldi segélyezője, 76 milliárd dolláros méretben. A Trump-kabinet hivatalba lépésekor Elon Musk vezetésével megkezdődött a segélyezési programok felülvizsgálata, melyekből többet is töröltek, átirányítottak vagy más célokra fordítottak, de a USAID szervezete továbbra is működik, Marco Rubio külügyminiszter alá rendelve.
A felülvizsgálat egyik célja a korrupciós csatornák lezárása, mert Washington szerint túl sok volt a fölösleges vagy ellenőrizhetetlen támogatás. Megjegyzendő, hogy más nyugati adományozók is csökkentették vagy átstruktúrálták a nemzetközi segélyeket az utóbbi időben.
Az Oxfam civil szervezet szerint az elmúlt években akkora visszaesés figyelhető meg a fejlődő országok nemzetközi segélyezésében, amilyenre az 1960-as évek óta nem volt példa.