Az újságírók továbbra is nagy nyomás alatt állnak, és hatalmas a kiégési arány. Néhányan közülük teljesen más munkákhoz fordulnak, például pultosként vagy kézbesítőként dolgoznak, hogy meg tudjanak élni.
A médiaágazatra vonatkozó legfrissebb Eurostat-adatok vegyes képet mutatnak.
A szerzők, újságírók és nyelvészek száma az EU-ban csökken, a kiadók aránya azonban jelentősen nő.
Míg a szakemberek száma 2022-hez képest 2,5%-kal csökkent, addig a kiadóké 9%-kal nőtt.
A legnagyobb bővülést a portugál médiavállalatok produkálták, 7,3%-os növekedéssel, őket követi Málta (7,1%), Franciaország (6,5%) és Bulgária (3,6%).
Franciaország azonban továbbra is - messze - a legtöbb kiadóval rendelkező ország: Közel 24 000.
Az ország azonban 2022 óta médiaszakembereinek mintegy 13%-át elvesztette.
Egyes újságírók pultosoknak, kézbesítőknek álltak, hogy megéljenek
Az EU-ban jelenleg kevesebb mint 870 000-en dolgoznak ezen a területen, beleértve a nyelvészeket és a szerzőket is.
Egy 33 európai országban végzett új kutatás szerint az újságírók 60%-a kiégési tüneteket tapasztal, a pénzügyi instabilitás, az adminisztratív terhek, a szociális juttatások hiánya, az elbocsátástól való félelem és a mesterséges intelligencia szakmájukra gyakorolt hatása miatti aggodalmak okán.
Különösen nehéz időszak ez a szabadúszók számára, mivel 62%-uk kénytelen más bevételi forrásokat találni, hogy meg tudjon élni.
Néhányan a PR-tevékenységhez (37%), mások a tanításhoz (34%) vagy a marketinghez (19%) fordulnak. Mások olyan alternatívákhoz folyamodnak, mint a "a pultos, az ingatlanügyletek és a csomagkézbesítés" - áll a TakTak és a Display Europe jelentésében.
A kihívások ellenére a válaszadók 65%-a úgy véli, hogy a következő öt évben is újságírással fog foglalkozni.
Az újságírókra egyébként nem csak Európában nehezedik nyomás. Egy másik kutatás, amelyet a Muck Rack végzett Amerikában 2024-ben, kimutatta, hogy 53%-uk a kimerültség és a kiégés miatt fontolgatja a felmondást.
A mesterséges intelligencia csökkenti a médiapiacra való belépés akadályait
Nem világos, hogy az új médiavállalatok számának növekedését jelentősen elősegítette-e az AI; mindenesetre a mesterséges intelligencia hozzájárult a piacra lépés akadályainak, (például a technikai készségek és a beruházások csökkenése) leküzdéséhez ebben az ágazatban - állítja a Világgazdasági Fórum az"AI in Media, Entertainment and Sport" című jelentésében.
Más tanulmányok ugyanakkor azt mutatják, hogy egyes szerkesztőségek vonakodnak az AI bevezetésétől: "Bár a vállalkozások tettek bizonyos előrelépéseket, a kritikus digitális technológiák, például az AI és a Big Data bevezetése továbbra is korlátozott" - állítja az Athéni Egyetem, amely olyan országokat elemzett, mint Franciaország, Ciprus, Görögország és Portugália.
Az Eurostat adatai szerint különösen Portugáliában csökkent a legnagyobb mértékben az újságírók, szerzők és nyelvészek száma: -28%.
Hollandia is jelentős arányban veszített: -17,1%-kal, majd Ausztria következik -15,4%-kal. Ezzel szemben Luxemburgban (+67,6%), Lettországban (+43,5%) és Litvániában (+24,1%) az egekbe szökött a számuk.
Összességében Németország messze vezet a szakemberek számát tekintve, közel 240 000 fővel, jelentősen megelőzve a második helyen álló Franciaországot, amely kevesebb mint 93 000 főt számlál ezen a területen, majd Spanyolország (74 200), Olaszország (72 300) és Lengyelország (69 600) következik.