Európának szüksége van a Donald Trump által szorgalmazott, 540-840 milliárd dolláros rakétavédelmi projekt megfelelőjére - állítják amerikai szakértők, a kontinens támadásokkal szembeni sebezhetőségére hivatkozva.
Az elképzelés egyszerre egyszerű és összetett: az Egyesült Államok területén bárhol lévő célpontokra kilőtt ballisztikus rakétákat észlelnék és elfognák, mielőtt azok a földbe csapódhatnának.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez a koncepciója Donald Trump amerikai elnöknek az "Aranykupola Amerikának" megépítésére vonatkozó tervének, egy olyan rakétavédelmi programnak, amely még amerikai mércével mérve is nagyon drága (a program 20 éves feljesztését és működtetését egyesek 540, mások 840 milliárd dollárra becsülik).
Az Egyesült Államok katonai szakértői azonban úgy vélik, hogy az Iránhoz és Észak-Koreához hasonló latorállamok, valamint az olyan nagyhatalmak, mint Kína és Oroszország részéről olyan új generációs fenyegetettségi szint érkezik, amely indokolja a nyugati rakétavédelmi stratégia átállítását - nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is.
"Az olyan nagyhatalmak, mint Kína és Oroszország, nagy hatótávolságú csapásmérő képességekbe fektetnek be. Ez egy összetett fenyegetés, amely ellen képesnek kell lennünk védekezni" - mondta Patrycja Bazylczyk, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának munkatársa, a washingtoni székhelyű agytröszt, a Missile Defense Project kutatója az Euronewsnak. Hozzátette: "Ezért fontos, hogy Európa megerősítse rakétavédelmi rendszerét".
William R. Forstchen, az észak-karolinai Montreat College haditechnikai kutatója még ennél is nyersebben fogalmazott. "Számomra ez nem kérdéses. Új stratégiai védelmi rendszerre van szükségünk. Szükségünk van rá, Európának is szüksége van rá" - mondta az Euronewsnak.
Forstchen az "Egy másodperc múlva" című könyv szerzője, amely a rakétafegyverek azon erejéről szól, amely képes lenne elpusztítani az egész amerikai kontinenst.
- tette hozzá.
Az EMP az elektromágneses impulzus rövidítése. Amikor "felrobban", egy EMP fegyver olyan energiaimpulzust hoz létre, amely erős elektromágneses mezőt hoz létre, rövidre zárva az elektronikus berendezések széles körét, különösen a számítógépeket, műholdakat, rádiókat, radarvevőket és még a polgári közlekedési lámpákat is.
Forstchen szerint egy EMP-támadás halálos események sorát indítaná el. Az emberek először a vízellátást veszítenék el, majd az élelmiszer- és gyógyszerellátás következne. Ezután a betegségek következnének.
Hozzátette, hogy a hosszú távú túlélés azon múlna, hogy valaki a megfelelő időben a megfelelő helyen van-e a megfelelő élelmiszer-ellátással.
Nagy Tamás, a GLOBSEC agytröszt nukleáris, űr- és rakétavédelmi szakértője szerint a még korai szakaszban lévő Aranykupola-kezdeményezésnek jelentős kihívásokkal kell szembenéznie: szűk gyártási keresztmetszetekkel, alkatrészhiánnyal és a védelmi közösségen belüli tipikus washingtoni csatározásokkal.
Európában más a kihívás. Ha egy Oroszországgal való nagyszabású konfliktusra kerülne sor, a rakétafenyegetés ugyanolyan, ha nem még kritikusabb lenne, tekintve, hogy Moszkva "korlátozottan képes szárazföldi erőket kivetíteni mélyen a NATO területére" - mondta Nagy. "Egy ilyen forgatókönyv esetén Oroszország nagy valószínűséggel nagyobb mértékben támaszkodna a távolsági rakétacsapásokra".
Bremerhaven, Antwerpen vagy Hamburg lehet a célpont
Ezt az aggodalmat osztja Ben Hodges is, aki 2014 és 2018 között az amerikai hadsereg európai parancsnoka volt.
"Oroszország részéről már most is vannak fenyegetések, gondoljunk csak a balti-tengeri szabotázsakcióikra. Három-négy éven belül a következő lépésük a Bremerhaven, Antwerpen vagy Hamburg elleni légicsapás lesz, hogy lássák, hogyan reagál a NATO" - mondta az Euronewsnak, majd hozzátette: "Az biztos, hogy szükség van rakétavédelemre".
Pedig a rakétavédelem már régóta árván maradt az európai védelmi politikában. A legtöbb országnak nincs elég elfogórakétája a tömeges támadások meghiúsításához, és sokan értékes elemeket adományoztak Ukrajnának.
Az európai országok csak a közelmúltban reagáltak. Az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés (ESSI), amelyet eredetileg Olaf Scholz akkori német kancellár javasolt 2022-ben, egy olyan földi integrált európai légvédelmi rendszer kiépítésére irányuló projekt, amely magában foglalja a ballisztikus rakéták elleni képességeket is. Napjainkban 24 európai állam vesz részt a kezdeményezésben.
Az ESSI azonban elhalványul az Aranykupola projekt mellett, amelyet Trump amerikai elnök még hivatali idejének lejárta előtt működőképessé akar tenni, és amelyet olyan szakértők, mint Patrycja Bazylczyk, "ambiciózusnak" tartanak.
"Jelenleg mindenképpen van politikai lendület, de a projekthez a jövőbeli adminisztrációk együttműködésére is szükség van" - mondta a szakértő. Ám hogy a Trump-kormányzat utódai továbbra is támogatni és finanszírozni fogják-e az Aranykupolát, azt csak találgatni lehet.
Trump 175 milliárd dollárra becsüli a teljes költséget, amelyből 25 milliárd dollár szerepel a jelenlegi költségvetési javaslatban. Pedig a Kongresszusi Költségvetési Hivatal valahol 166 milliárd dollár és 540 milliárd dollár északi részének költségei között becsülte csak az űrbázisú komponensek költségeit.
Mi van, ha a projektet elvetik, miután Trump távozik a Fehér Házból? William Forstchen megvonja a vállát. "Bármennyit is költenek addig, az hasznos."