A bulgáriai elnökválasztás első fordulója meglepően szoros eredménnyel zárult. A leköszönő államfő, Ilijana Jotova számára sokkal nagyobb előnyt jósoltak a kutatások az ellenzék hangját képviselő korábbi helyettes kormányfő, Andrej Gjurovval szemben. Kérdés, hogy ebben a körben többen voksolnak-e.
Bulgáriában zajlik az elnökválasztás második fordulója, miután az október 25-én tartott első fordulóban egyik jelölt sem szerzett többséget.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Akkor a hivatalban lévő államfő, Ilijana Jotova szerezte a legtöbb szavazatot (34,76%), de ez mindössze 43 ezer szavazatnyi előnyt jelentett ellenfele, a nyugatbarát Andrej Gjurovval (31,95%) szemben. Ez egyrészt meglepetés volt, mert a korábbi közvélemény-kutatási adatok szerint sokkal nagyobb előnnyel kellett volna győznie, másrészt jól mutatja az ország megosztottságát.
A jelöltek ugyanis bár függetlenként indulnak, ellentétes álláspontot képviselnek az Oroszországhoz fűződő viszonyt illetően, így nyilvánvalóan az ukrajnai orosz invázió kérdésében is. Támogatottságuk is ennek megfelelően áll össze: Jotovát a kormányzó Progresszív Bulgária, a Bulgáriai Szocialista Párt és a nacionalista VMRO támogatja. Gjurovot pedig az ellenzék, vagyis a Demokratikus Bulgária és a Folytatjuk a Változást, utóbbinak tagja is volt korábban.
A leköszönő elnök, Ilijana Jotova szerint párbeszédre van szükség Moszkvával, az ukrajnai háború csak így zárható le. Andrej Gjurov volt ideiglenes miniszterelnök viszont úgy látja, az orosz vezetésnek először is le kell állítania Ukrajna ellen indított háborúját, csak így lehet tárgyalóasztalhoz ülni.
Csütörtökön este egy televíziós vitában Jotova ismételten kijelentette, hogy "a béke csak tárgyalások útján érhető el". Hozzátette: "Ha még több pénzt öntünk Ukrajnába, és új, kifinomultabb fegyvereket szállítunk, az csak további pusztításhoz és sok ember halálához vezet mindkét oldalon". A politikus "békeelnöknek" nevezi magát, miközben támogatja Bulgária védelmének megerősítését a NATO keretében.
Vele szemben Andrej Gjurov azzal érvelt, hogy "Oroszországnak véget kell vetnie agressziójának, hogy a következő lépéseket meg lehessen tenni", és felszólított arra: "Nevezzük meg azt az országot, ahonnan a fenyegetések származnak". Szerinte ellenfele nem nevesítette Moszkva felelősségét ebben a kérdésben.
Bulgária történelmileg szoros kapcsolatban áll Oroszországgal, így nem csoda, hogy mélyen megosztott ezt a viszonyt és minden járulékos kérdését illetően.
A balközép Rumen Radev miniszterelnök Jotovához hasonlóan azt állítja, hogy az ukrajnai tűzszünet és a béketárgyalások az egyetlen garancia arra, hogy a Fekete-tenger ismét biztonságos útvonal lesz a kereskedelmi hajók számára, amelyek most rendszeresen célkeresztbe kerülnek ott. A közelmúltbeli incidensek miatt a kormányfő ugyan behívatta az orosz nagykövetet, mert úgy gondolja, hogy ezek a támadások Moszkva érdekeit szolgálják, de miután nincs bizonyítéka arra, hogy az orosz hadsereg követte el ezeket az akciókat, hivatalosan nem vádolta meg az orosz vezetést.
A bulgáriai elnökválasztást valamelyest beárnyékolja, hogy az ellenzék szerint a közmédia beszállt Jotova választási kampányába, és a kormány a közösségi média bizonyos platformjainak átmeneti korlátozásával is Jotovát támogatta. A választási bizottság tagadta ezt, de Gjurov tábora kitart amellett, hogy bíróság elé viszi az ügyet.
A szavazóhelyiségek vasárnap reggel 7-kor nyíltak, és este 8 órakor zárnak Bulgáriában.