A Ryanair és az EasyJet esetében volt összességében a legtöbb késés, de jobbak az arányok, mint sok nagy légitársaságnál.
Sok európai légi utas számára nehézkes volt a 2025-ös évkezdés. Az év első öt hónapját több tízezer késés és járattörlés nehezítette. Egy új elemzés Európa 20 legforgalmasabb légitársaságának teljesítményét rangsorolta.
Törlések: A Finnair, a KLM és a BA arányai a legrosszabbak
A holland KLM légitársaság törölte a legtöbb járatot január és május között (2760), ezt követi a British Airways (1763) és a német Lufthansa (1757) - derül ki a FlightRight repülési kártérítési társaság jelentéséből.
Százalékosan a Finnairnél törölték a legtöbb járatot: a több mint 43 000 járat 3,35%-át.
A második helyen a KLM áll (2,04%), mögötte pedig a British Airways (1,58%), az ír Aer Lingus és a Swiss International (1,29%).
A járattörlések leggyakoribb okai között szerepel a kedvezőtlen időjárás, az üzemeltetési problémák, mint például a személyzet hiánya vagy mechanikai problémák, valamint a sztrájkok és a kifutópályák lezárása.
A viszonylag új olasz légitársaság, az ITA bizonyult az egyik legmegbízhatóbbnak, 2025-ben mindössze egyetlen járattörléssel. A Turkish Airlines is kiemelkedett, mindössze három járatot töröltek, ezt követi a LOT Polish Airlines (7) és a spanyol zászlós légitársaság, az Iberia (12).
Késések: arányosan a portugál Tap a legrosszabb Európában
2025-ben eddig a Tap Portugal produkálta a legrosszabb eredményt: az első öt hónapban a járatok több mint 37%-a legalább tizenöt perces késéssel szállt le.
Összességében a Ryanairnél volt a legtöbb elkéső járat, 77 000, majd az EasyJet következik több mint 26 600-zal. Mivel ezek a társaságok sokkal több járatot üzemeltettek, mint a nagyobb légitársaságok, így a késések aránya náluk alacsonyabb.
Kevesebb járattörlés, de több késés 2025-ben
Az Euronews-szal megosztott FlightRight-adatok szerint 2025-ben jelentősen csökkentek a járattörlések a tavalyi évhez képest. A 2025-ös év első öt hónapjában 32%-kal kevesebb járattörlés történt, ami az összes járat 0,61%-a.
A késések viszont 2025-ben 54%-kal nőttek. Általánosságban a 20 legnagyobb európai légitársaság járatainak 16%-a volt érintett.
Ezért jórészt az időjárás okolható. Januárban az olyan nagy viharok, mint például az Éowyn, erős szeleket és nagy havazást hoztak, ami jelentősen megzavarta a légi közlekedést, különösen Írországban, az Egyesült Királyságban, valamint Németországban.
Ezen felül áprilisban Spanyolországot, Portugáliát és Délnyugat-Franciaországot hatalmas áramkimaradás sújtotta, ami több repülőtér lezárásához vezetett.
Az EuroControl adatai szerint továbbá 2025 elején az európai légiforgalom volumene mintegy 3,7%-kal nőtt 2024-hez képest.
"Ez a járatszám-növekedés további nyomást gyakorolt a légiforgalmi irányító rendszerekre és a repülőtéri infrastruktúrára, ami több torlódáshoz és késéshez vezetett" - kommentálta a FlightRight.
Milyen kártérítést kaphat az utas járatkimaradás esetén?
Az EU-ban a légi utasok kártérítésre jogosultak, ha a késés legalább három órás.
A kártérítés mértéke nem a jegyár, hanem a repülési távolság alapján kerül megállapításra: 250 euró az 1500 km-es távolságig terjedő járatok, 400 euró az 1500 km feletti, EU-n belüli (vagy 1500-3500 km közötti nemzetközi) járatok, illetve 600 euró a 3500 km feletti járatok esetében.
Kivételt képeznek azonban az olyan rendkívüli körülmények, mint a légiforgalmi irányítás sztrájkja vagy az időjárással kapcsolatos fennakadások. Ezekben az esetekben nem jár kártérítés.
Ennek ellenére a légitársaságok kötelesek alternatív megoldásokkal, például átirányítással vagy szállodai elhelyezéssel segíteni az utasokat.
Az új tervek szerint az utasok követeléseinek legalább 75%-át elutasítják
A FlightRight, valamint a BEUC - az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet - bírálta az EU Tanács lengyel elnökségének a légi utasok jogainak megváltoztatására irányuló legújabb terveit.
A FlightRight szerint a jelenlegi javaslat szerint az 1500 és 3500 km közötti járatok esetében háromról öt órára, a 3500 km feletti járatok esetében pedig kilenc órára emelnék a késési küszöböt.
Az ezzel kapcsolatos kártérítést a jelenlegi 250, 400 és 600 euró helyett 300 és 500 euróra csökkentenék.
Emellett a "rendkívüli körülmények" listája is kibővülhet, beleértve a belső sztrájkokat és a személyzet tagjainak halálát, és a légitársaságok mentesülnének a kártérítés alól "elkerülhető esetekben" - mondta a FlightRight az Euronewsnak.
A társaság arra figyelmeztetett, hogy ha a javaslatot elfogadják, "a jelenlegi kártérítési igények 75-85%-át elutasítják".
Mikor várható a javaslat elfogadása?
Uniós források az Euronewsnak elmondták, hogy - tíz évnyi tárgyalás után - a Tanács várhatóan június 5-én hagyja jóvá a javaslatot.
Ha ez megtörténik, az Európai Parlament június 24-én frissíti álláspontját.