Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Lőgyakorlat az iskolákban és sárkányfogak a határon: Lettország vészhelyzetre készül

Lőgyakorlat az iskolákban és sárkányfogak a határon: Lettország vészhelyzetre készül
Szerzői jogok  Euronews
Szerzői jogok Euronews
Írta: Hans von der Brelie
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Copied

Lengyelország és a balti államok tankcsapdákkal és taposóaknákkal erősítik meg az EU külső határát. Fokozódnak az európai és NATO-partnerek közötti katonai gyakorlatok. Lettország pedig „katonai órákat” vezetett be kötelező tantárgyként az iskolákban.

HIRDETÉS

Az európai kontinens északkeleti részén épül az EU egyik legbiztonságosabb határa, hiszen Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország és Finnország Oroszországgal határos.

Lettországba utaztam, az Európai Unió külső határára. Lettország hatalmas szomszédja, Oroszország félelmet kelt. Az Ukrajna elleni orosz katonai támadás óta a balti államokban sokan attól tartanak, hogy Moszkva itt is támadást tervez. Lettország, Észtország és Litvánia ezért közösen megkezdte a balti védelmi vonal kiépítését. A határ megerősítésének lettországi része 303 millió euróba kerül. 

Több tucat betonpiramis, úgynevezett „sárkányfogak” állnak egy romos istállóépület előtt. Tankcsapdák. Lettország így védi az EU külső határának rá eső részét, amely a tervek szerint 2028-ra páncélbiztos lesz. 

Tudósítói utam következő állomása a lett NATO-bázis, Ādaži. Itt 14 ország 3000 NATO-katonája gyakorol a vészhelyzetekre. A lengyel védelmi miniszter most jelentette be a csapatok létszámának növelését. Míg Lengyelországban és a balti államokban a védelmi kiadások 2020-ban a gazdasági teljesítmény mintegy két százalékát tették ki, addig hamarosan el fogják érni az öt százalékot.

A fővárosban, Rigában vagyunk. Roberts és Monika az afganisztáni veterán Andrisszal együtt alapvető katonai ismereteket tanít iskolákban. Jelenleg minden középiskolában 112 óra kötelező katonai kiképzés van. A rigai turisztikai iskola az elsők között valósította meg a koncepciót. 

Agnija és Agnese jónak találja a katonai történelem oktatását és a fegyveres kiképzést. „Megtanultunk tájékozódni terepen, és azt, hogyan álcázzuk magunkat festékkel az erdőben” – mondja Agnija. „A különböző puskatípusokat is meg tudjuk különböztetni.”

„A terepgyakorlatok során katonai nyelvezetet tanultunk, például azt, hogy mit jelent az, hogy »ellenség négy óránál«, valamint a NATO-ábécét” – teszi hozzá az osztálytársa, Agnese. „És mindent megtudtunk a hazafiakról, akik nagyszerű dolgokat tettek a függetlenségi háborúban.” 

Agnese és Agnija turizmust tanulnak, és már jártak Spanyolországban és Hollandiában. Az iskolai lőgyakorlatok – még ha csak sűrített levegővel töltött patronokkal is – jelenleg csak Lettországban és Lengyelországban léteznek az EU-ban. Litvánia is fontolgatja a katonai tanulmányok bevezetését az iskolákban. 

„Kis ország vagyunk, körülbelül 1,8 millió a lakosság” – mondja Agnija. „Minden állampolgárnak rendelkeznie kell alapvető katonai ismeretekkel.” Ezzel Agnese is egyetért. „Gyakorlati tudást szerzünk. Ha valami történik, készen állunk.” Agnija hozzáteszi, hogy nem fél, mert „benne vagyunk az Európai Parlamentben és a NATO-ban. Meg vagyunk védve, és megvédjük magunkat.” Aztán céloz, gyors lövést ad le, és telibe talál! Az afganisztáni veterán Andris elégedett.

Interjút beszéltem meg Andris Sprūds védelmi miniszterrel. „Már most is több ezer szövetséges katona van lett földön” – hangsúlyozza Sprūds. A külföldi csapatok száma pedig csak növekedni fog. 

Euronews: „Vajon a NATO elrettentő ereje még mindig hiteles az amerikai fejlemények fényében?”

Sprūds: „A NATO hiteles. Washington egyértelmű jelzéseket küld, hogy az európaiaknak növelniük kell katonai kiadásaikat. Ezek helyes jelek. Egységet, erőt és befektetési hajlandóságot kell mutatnunk. Mi Lettországban már most is a GDP több mint három százalékát költjük a hadseregre, és az öt százalék felé haladunk.”

Euronews: „A balti hírszerző szolgálatok elemzései szerint fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország megtámadja az EU területét. Hogyan értékeli ezt ön?”

Sprūds: „Oroszország agresszív ország, amelybe mélyen beágyazódott az imperialista terjeszkedés gondolkodásmódja. Láttunk ilyet a múltban, és valószínűleg ez a jövőben is így lesz. A legjobb visszatartó erő az, ha megcsináljuk a házi feladatunkat.”

Euronews: „Létre kellene-e hoznia az EU-nak egy közös hadsereget?”

Sprūds: „A nemzeti fegyveres erők összehangolják a tevékenységüket, hogy együtt tudjanak fellépni. A NATO erős és hatékony. A NATO-t ekként kell megőrizni. Ahogy az új amerikai védelmi miniszter is fogalmazott, a NATO-nak még erősebbnek kell lenni. Mert ez az, amit Oroszország megért. Többet kell tennünk a hadipar, a légvédelem, a dróntechnológia és a mesterséges intelligencia területén.”

Euronews: „Mi a legfontosabb üzenete az EU számára?” 

Sprūds: „Fontos az EU ambiciózus felfegyverkezési projektje. Ez a közös hitel- és támogatási rendszert is magában foglalja. Nemzeti és európai szinten kell befektetnünk. Az EU és a NATO területének minden négyzetcentimétere védett. Ezért a külső határaink védelme elsődleges prioritás.”

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Aszály és kétségek: segíthet-e az Európai Unió Görögországnak és más szomjazó tagállamoknak?

A vizes élőhelyek helyreállítása lassítja a globális felmelegedést és a biodiverzitás csökkenését

Mikroműanyag-vadászat: francia tudósok riadót fújnak a műanyagszennyezés miatt