Jogvédők szerint már most látható, hogy az emberi jogokat kétes szinten érvényesítő országokkal akar együttműködni az EU.
HIRDETÉS
Az EU igyekszik határain kívülre helyezni a menedékjog iránti kérelmek feldolgozását és az azt követő folyamat egy részét. A terv kidolgozását az Európai Bizottság végzi.
Ennek előzményeként áprilisban elfogadtak egy tervet az úgynevezett biztonságos származási országok kijelölésére, hogy fel lehessen gyorsítani az onnan származók menedékjog iránti kérelmeinek elbírálását, hogy gyorsabban visszaküldhetők legyenek. Ezek közé tartoznak az EU-tagjelölt országok és hét másik, biztonságosnak ítélt ország.
A múlt héten az úgynevezett „biztonságos harmadik országok” megváltoztatását javasolta egy másik koncepció, a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának áthelyezésére összpontosítva. Ez lehetővé tenné az uniós országok számára, hogy elutasítsák a kérelmet, majd erőszakkal telepítsék át az embereket egy olyan országba, amellyel nincs kapcsolatuk.
A harmadik országokat még nem nevezték meg, de a következők a kritériumok: Megvédeni a menedékkérőket az üldöztetéstől és a bántalmazástól, ne toloncolják ki őket, és működőképes menedékjogi rendszerrel kell rendelkezniük.
Lena Düpont, német kereszténydemokrata EP-képviselő azt mondja, hogy mindkét javaslat célja a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának javítása, amikor azok megalapozatlannak tekinthetők. Biztosítani kell, hogy azokat, akiknek nincs joguk az Európai Unióban tartózkodni, de már az EU-ban vannak, vissza lehessen küldeni. A cél a menedékjogi és a visszaküldési eljárásokat hatékonyabbá, és a tagállamok számára is megvalósíthatóvá tenni, rendet teremteni a közös európai menekültügyi és migrációs politikában .
Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy ez felgyorsítja a menekültügyi eljárásokat és csökkenti a menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomást. A javaslatok kritikusai azonban azzal érveltek, hogy az ellenkező lehet a hatás: etikai és jogi kérdések merülhetnek fel.
Olivia Sundberg Diez, az Amnesty International menedékjogi aktivistája hangsúlyozza, hogy emberi jogi szempontból a kockázatok már most egyértelműek. Megnehezíti a tisztességes és teljes körű menedékjogi eljáráshoz való hozzáférést, még akkor is, ha valóban védelemre szorulnak a kérvényezők. Növeli a visszaküldés vagy a veszélyhelyzetbe kerülés kockázatát. Korlátozott a lehetőségük arra, hogy az EU-ban megtámadják ezt a döntést, így előfordulhat, hogy még a fellebbezésük elbírálása előtt visszaküldik őket a veszélyhelyzetbe. Növeli az önkényes és automatikus őrizetbe vétel kockázatát is a harmadik országokban. Már most látható, hogy az emberi jogokat kétes szinten érvényesítő országokkal akar együttműködni az EU, mint Tunézia, Líbia vagy Egyiptom.
Az új javaslatokról még tartanak az egyeztetések. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is szavaznia kell a jóváhagyásukról.