Az Európai Unió Tanácsa május 27-én tartja meg nyolcadik meghallgatását Magyarország ügyében, amely az ország uniós szavazati jogának felfüggesztését is eredményezheti – derül ki a Tanács hivatalos napirendjéből.
HIRDETÉS
A Tanács hivatalos weboldala szerint május 27-én újabb fordulóhoz érkezik az a hosszan húzódó eljárás, amelyben az EU egyik legsúlyosabb szankcióját helyezheti kilátásba Magyarországgal szemben: a szavazati jog felfüggesztését. A lépés az Európai Unió alapszerződésének 7. cikkelye alapján történhet meg, amely akkor alkalmazható, ha egy tagállam tartósan megsérti az EU alapvető értékeit.
Ez lesz a nyolcadik ilyen meghallgatás 2018 óta, amikor az Európai Parlament hivatalosan is elindította az eljárást Magyarország ellen. Az ügy súlyát növeli, hogy a meghallgatás idején a közösség újabb akadályokba ütközhet Ukrajna csatlakozási folyamatában – részben éppen a magyar kormány ellenállása miatt.
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője május 10-én arról beszélt, hogy Brüsszel alternatív tervekkel is rendelkezik arra az esetre, ha a magyar kormány megpróbálná megakadályozni Ukrajna felvételét: „Van B és C tervünk is, de a fő fókuszunk az A terv, amelynek lényege, hogy minden tagállam támogatását megszerezzük” - írja a Kyiv Independent.
Orbán Viktor az elmúlt év során többször is blokkolta vagy késleltette az Ukrajnának szánt uniós segélycsomagokat, miközben következetesen fellépett az Oroszország elleni szankciók ellen. Ez a fajta obstrukció többször is felvetette már a szankciós eljárás szigorításának lehetőségét, beleértve a szavazati jog megvonását is.
Eközben az Európai Parlament folyamatosan figyelmeztet a magyar jogállamiság romlására. Nemzetközi szervezetek is rendszeresen bírálják a magyar kormányt a sajtószabadság korlátozása, valamint a demokratikus intézmények leépítése miatt.
Tovább élezi a feszültségeket az átláthatósági törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy a hatóságok vizsgálatot indítsanak, szankcionáljanak, sőt akár be is tiltsanak olyan médiacsatornákat és civil szervezeteket, amelyek bármilyen külföldi támogatásban részesülnek. A javaslat – amelyet Halász János fideszes képviselő nyújtott be – számos elemében a hírhedt orosz „külföldi ügynök” törvényre emlékeztet.
A május 27-i Tanácsülés így nemcsak egy technikai jogi folyamat újabb állomása, hanem kulcsfontosságú pillanat lehet az Európai Unió és Magyarország viszonyában – és Ukrajna jövőjének alakításában is.