Az uniós ország útlevelével nem rendelkező személyek hamarosan új digitális határellenőrzési rendszerrel fognak találkozni, amely számos személyes adatukat rögzíti majd. Az úgynevezett határregisztrációs rendszer célja a biztonság növelése.
Az új rendelet azokra a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozik, akik nyaralni vagy üzleti célból utaznak az EU országaiba, és 180 napon belül legfeljebb 90 napot töltenek ott.
Az egyik prioritás az, hogy jobban beazonosítsák a bűncselekmények – beleértve az embercsempészet – áldozatait és elkövetőt, különösen a terrorista fenyegetést jelentő személyek esetében. A jogszabály bevezetéséről szóló döntés a 2015-ös franciaországi és a 2016-os belgiumi terrortámadások után született.
Az uniós vezetők szeretnék megoldani a problémát, amelyet az illegális migránsokká váló, a tartózkodási idejüket túllépő látogatók jelentenek. Mindkét kérdés egyre fontosabb a közvéleményben és a politikai döntéshozatalban, de a megvalósításig hosszú út vezetett.
„Elsősorban technikai problémák léptek fel, mivel minden érintett uniós tagállamnak készenléti nyilatkozatot kellett benyújtania. Úgy tűnik, hogy a rendszer kiépítése eltartott egy ideig” – magyarázza Vincenzo Genovese, aki az Euronews számára a migrációs és biztonsági politikáról tudósít.
A rendszer rögzíti a személy nevét, az úti okmány típusát és a biometrikus adatokat, azaz az ujjlenyomatot és az arcképet, valamint a be- és kilépés dátumát.
„Ez mindenképpen a migráció ellenőrzésének eszköze, mivel tudjuk, hogy az Európai Unióba érkező illegális migránsok nagy része, sőt talán a többségük legálisan érkezik, de tovább marad” – mondja Vincenzo Genovese.
Az illegális belépők között menedékkérők is vannak, és az Európai Unió Emberi Jogi Ügynöksége figyelmeztet a más országban védelmet keresők jogainak korlátozásával járó kockázatokra.
„Úgy vélem, hogy a menedékkérő számára a legfontosabb, hogy biztonságban legyen. Ha az embereknek védelemre van szükségük, vannak eljárások, és a tagállamok feladata, hogy ezeket kövessék, és minden egyes esetet eseti alapon elemezzenek” – mondta az Euronewsnak Assita Kanko, a rendelet európai parlamenti előadója.
Franciaország, Hollandia és Németország lemaradt
A határregisztrációs rendszerrel kapcsolatos fő aggodalmak a kiberbiztonsági kockázatok és a rendszer meghibásodásai, de Kanko optimista, mondván, hogy a fokozatos bevezetés lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a saját tempójukban haladjanak, és vészhelyzeti terveket is előirányozzanak.
Franciaország, Hollandia és Németország az a három tagállam, amely a legnagyobb lemaradásban van az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjának belga parlamenti képviselője szerint.
„Tárgyalni fogunk a Tanáccsal, és megnézzük, hol vannak még aggályok, és hogyan tudjuk azokat orvosolni. A legfontosabb, hogy lehetőséget adunk a bűnüldöző szervek munkatársainak arra, hogy valós időben elemezzék az adatokat a bűnözők felkutatása érdekében” – hangsúlyozta Kanko.
Az adatokhoz a határellenőrző hatóságok, az egyes országok rendőri hatóságai és az EU bűnüldözési együttműködés ügynöksége (Europol) férhetnek majd hozzá.
Két tagállam kivételével az összes uniós tagállam használni fogja a rendszert, ám Ciprus és Írország továbbra is kézzel bélyegzik az útleveleket. A rendelet négy schengeni országra is vonatkozik: Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára és Svájcra.
A kezdési időpontot az Európai Bizottság fogja meghatározni, de a tárgyaló felek hangsúlyozták, hogy az októberi időpont életképes. Ezután a tagállamok fokozatos végrehajtást fogadhatnak el, vagy az első naptól kezdve teljes mértékben alkalmazhatják a rendeletet.
Nézze meg a videót itt!
Újságíró: Isabel Marques da Silva
Tartalomgyártás: Pilar Montero López
Videógyártás: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones