Mágnesként akarja az EU-ba vonzani a kutatókat az Európai Bizottság - erről beszélt Ursula von der Leyen a párizsi Sorbonne Egyetemen.
A Bizottság elnöke meghirdette a ,,Válaszd Európát" kampányt, amely lényegében egy nagyszabású kutatásfejlesztési program.
Von der Leyen elmondta: az EU törvénybe fogja foglalni az egyetemek akadémiai szabadsághoz való jogát. Ez a biztonság pedig kecsegtető lehet azoknak a tudósoknak, akik világnézetük miatt nem jutnak lehetőséghez az USA-ban.
,,A tudománynak Európában nyitottnak és szabadnak kell maradnia. Ez a mi névjegyünk. És ezt az elvet most jobban kell védelmeznünk, mint valaha. Fontos, hogy ne csak az áruk és a tőke mozoghason szabadon az egységes piacon, hanem a tehetség, a tudás és az adat is" - sorolta Ursula von der Leyen.
Az Európai Bizottság egy 500 millió eurós kutatásfejlesztési csomagot tett le az asztalra. A hosszú távú cél pedig az, hogy 2030-ra az EU a GDP-je 3%-át fordítsa tudományos projektekre.
Az Európai Kutatási Tanács elnöke, Maria Leptin szerint a legújabb tervezet lényege a rugalmasság. Ha a jövőben egy EU-n kívüli professzor mondjuk Párizsban kap állást, akkor különösebb nehézség nélkül átviheti a kutatását például Tallinba, ahol ugyanarra a finanszírozásra és nyugdíjra számíthat majd.
Végezetül az Európai Bizottság a bürokrácia csökkentésével is ösztönözni kívánja a kutatást és az innovációt.
,,Itt megvan az a kiszámíhatóság, amely sok más helyen, különösen az Egyesült Államokban hiányzik. És ez nem csak a fogyasztóknak fontos, hanem a kutatóknak és üzletembereknek is. Az EU-ban átláthatóbbak a törvények adta korlátok és lehetőségek" - tette hozzá Samuel Goodger, az Európai Politikai Központ elemzője.
Eközben Emmanuel Macron elnök is bejelentette, hogy a francia állam 2030-ig további 100 millió eurót különít el kutatásfejlesztésre. A francia államfő ráadásul nyíltan bírálta a Trump-adminisztrációt, amiért számos fontos kutatást leállított a kultúrharc vagy költségcsökkentés miatt.