Andrej Plenković horvát miniszterelnök az Euronewsnak adott exkluzív interjújában határozottan támogatta Bosznia-Hercegovina európai uniós csatlakozását, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a térségben tapasztalható politikai instabilitás miatt.
HIRDETÉS
Andrej Plenković horvát miniszterelnök az Euronewsnak adott exkluzív interjújában Bosznia-Hercegovina európai uniós csatlakozása mellett érvelt még úgy is, hogy aggodalmát fejezte ki a térség instabilitása miatt.
Plenković hangsúlyozta, hogy az EU bővítésének stratégiai prioritásnak kell lennie, különösen, ha a Nyugat-Balkánról van szó. Kiemelve Bosznia-Hercegovina fontosságát azt mondta: "Mi, vagyis Horvátország, nagyon szeretnénk, ha Bosznia-Hercegovina a régió más országaihoz hasonló irányban haladna, és segíteni szeretnénk ebben. Bosznia-Hercegovina közvetlen szomszédunk, horvátok is élnek ott, és a bosnyákokkal, illetve a szerbekkel azonos jogokat élveznek."
Bosznia-Hercegovina régóta törekszik az Európai Unióhoz való csatlakozásra, de a folyamatot akadályozza a mély belső megosztottság és a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodásból fakadó bonyolult politikai struktúra. Az ország két entitásra oszlik: a Boszniai és Hercegovinai Föderációra (nagyrészt bosnyák és horvát lakossággal), illetve a Szerb Köztársaságra (túlnyomórészt szerbek lakta terület). A szerbek és a lakosság fennmaradó része között rendkívül nagy a feszültség.
Plenković különös aggodalmát fejezte ki amaitt, hogy a Bosznia Szerb Köztársaság szökésben lévő szeparatista vezetője, Milorad Dodik mostanra gyakorlatilag semmiben sem hajlandó együttműködni a pristinai vezetéssel.
"Nagyon szeretnénk, ha Bosznia-Hercegovinának sikerülne helyreállítania stabilitását. Ha elmozdulna a holtpontról, ami a Boszniai Szerb Köztársaságot illeti, és képes lenne harmonikusabb, működőképesebb helyzetet teremteni. Ha lakossága érdekében rálépne az Unióba vezető útra, és végrehajtaná az ehhez szükséges, gazdasági és társadalmi szempontból előnyös reformokat"- mondta.
Figyelmeztetett arra, hogy az EU-integráció késlekedése megnyitja az ajtót más globális hatalmak előtt, hogy kiterjesszék befolyásukat a régióban.
"Minél lassabb a folyamat, annál nagyobb befolyással bírnak más globális szereplők a régióban, legyen az Oroszország, legyen az Kína, legyen az néhány más ország. Ezért mi egy strukturált és dinamikus folyamatot szeretnénk a bővítés ügyében."
Plenković reméli, hogy Bosznia-Hercegovina uniós tagságának kérdése és a Nyugat-Balkán jövője napirendre kerülne az Európai Tanács júniusi ülésén.