Az ukrajnai háború fényében Európa igyekszik alkalmazkodni a hagyományos frontvonaltól távol zajló konfliktusok új formáihoz.
HIRDETÉS
Az európai hadseregek egyre inkább az új és forradalmi technológiákra támaszkodnak, hogy javítsák a teljesítményt, jobban megvédjék önmagukat és gyengítsék az ellenséget.
Az egyik legfontosabb ilyen technológia a mesterséges intelligencia, amely hatalmas adathalmazok elemzésére képes, hogy előre jelezze a fenyegetéseket és gyors döntéshozatalt tegyen lehetővé. Egy másik ígéretes terület a robotika, vagyis az autonóm rendszerek, például a szállítórobotok vagy a drónok fejlesztése. A hiperszonikus fegyverek, a továbbfejlesztett anyagok és a kvantumtechnológia szintén jelentős lehetőségeket nyit meg.
Valérie Gauriat riporterünk az Európai Unió soros elnökségét ellátó Lengyelországban járt, amely prioritásként kezeli a védelmet. Sok más tagállamhoz hasonlóan Lengyelország is vizsgálja, hogy hogyan aknázhatja ki az új technológiákat a védelemben.
Varsóban nemrégiben mintegy 200 európai fejlesztő vett részt egy hackathonban, hogy 24 óra alatt védelmi vonatkozású technológiai projekteket tervezzenek.
„Védelmi innovációs hálózatot építünk, hogy a fiatalokat életmentő megoldások kidolgozására és a sürgős biztonsági kihívások kezelésére ösztönözzük” – magyarázza Benjamin Wolba, az „European Defense Tech Hub” hálózat társalapítója és az esemény társszervezője.
„Egy védelmi innovációs hálózatot építünk, hogy inspiráljuk a fiatalokat életmentő megoldásokon való munkára és a sürgős biztonsági kihívások kezelésére” – magyarázza Benjamin Wolba, az „European Defense Tech Hub” hálózat társalapítója és az esemény társszervezője.
„Európának fel kell ébrednie. Rendelkeznünk kell a védekezéshez szükséges eszközökkel” – hangsúlyozza.
A multinacionális csapatok által bemutatott projektek között szerepel egy szoftver által definiált rádión alapuló rendszer az ellenséges állások felderítésére. Egy másik kezdeményezés a fágterápiát ötvözi a mesterséges intelligenciával a katonák antibiotikummal szemben ellenálló fertőzéseinek gyors kezelésére.
Az ukrán diákok egy gömb alakú autonóm robotot készítettek támadásokhoz, valamint vizuálisan irányított lőszert az ellenséges állások pontosabb megcélzásához.
„Európának az autonóm rendszerek felé kell fordulnia, mert ezek jelentik a jövőt” – hangsúlyozza a gépi látás területén szakértő Illya. „Így életeket menthetünk háború esetén. A robotok fognak harcolni, nem az emberek.”
Ezeknek a fiatal mérnököknek a kihívás túlmutat az egyszerű technológiai képességeken. „Értünk a rendszertervezéshez, a navigációhoz és a gépi látáshoz, de mindenekelőtt ez a kezdeményezés az értékeinket tükrözi” – magyarázza João, egy portugál csapat tagja, aki azért jött, hogy bemutasson egy mesterséges intelligenciát használó navigációs rendszert, amely GPS-jel nélkül segít a drónok helymeghatározásában. „Azért harcolunk, amiben hiszünk: az európaiak szabadságáért.”
A technológiai fejlődés új kihívásokat is jelent: a kibertámadások, az energiainfrastruktúra sebezhetősége és az űrbeli képességek megzavarása mind olyan fenyegetések, amelyek valósággá váltak Federica Valente, az Európai Védelmi Ügynökség innovációs vezetője szerint. „Európának gyorsabban kell alkalmazkodnia ezekhez az új technológiákhoz, hogy kezelni tudja a veszélyeket” – mondja.
Pénzügyi fronton is be kell hoznia a lemaradását. „A tagállamok közötti széttagolt beruházások, a polgári és a katonai technológiák közötti tartós szakadék, valamint a hadipari startupok tőkéhez való hozzáférésének hiánya csak néhány olyan akadály, amelyet le kell küzdeni” – magyarázza. „Össze kell hangolnunk a beruházásokat, és át kell csoportosítani őket az innovatív védelmi intézkedésekbe” – zárja Valente.