Andrzej Duda lengyel elnök az Euronewsnak adott exkluzív interjúban hangsúlyozta, hogy a NATO legjobb védelmi stratégiája az elrettentés, nem pedig a félelem.
HIRDETÉS
Az elmúlt hónapokban találgatások láttak napvilágot arról, hogy az Egyesült Államok esetleg csökkentheti katonai jelenlétét Lengyelországban és a NATO keleti szárnyának más országaiban. Andrzej Duda lengyel elnök azonban gyorsan eloszlatja ezeket az aggodalmakat.
Az Euronewsnak adott exkluzív interjúban megerősítette, hogy az amerikai csapatok továbbra is szilárd részét képezik Lengyelország védelmi infrastruktúrájának, és jelenlétük nem gyengül, hanem erősödik.
„Több ezer amerikai katona van állandóan a területünkön, körülbelül 10 000. És ez az együttműködés szoros, folyamatos és egyre erősebb, így efelől nincsenek kétségeim” – mondta Duda.
„Bizonyos értelemben egyfajta rotáció zajlott Jasionkában, ami egyszerűen azt jelentette, hogy a feladatokat más egységek vették át. Ez megtörtént. Erről tájékoztattak minket, ahogy arról is, hogy ezeket a katonákat más lengyelországi helyszínekre fogják áthelyezni” – tette hozzá.
„Minden bizonnyal meg fogom győzni az Egyesült Államok elnökét, hogy még több amerikai egységet küldjön ide, hogy azok még nagyobb mértékben garantálják a biztonságot.”
Megnyugtató stabilitás: jelenlét, nem visszavonulás
Duda világosan kifejtette, hogy a NATO keleti szárnya szerinte nem gyengül, hanem inkább rutinszerű módosításokon megy keresztül. Számára az amerikai erők hosszú távú lengyelországi jelenléte kulcsfontosságú stratégiai garanciát jelent.
A jasionkai katonai rotációval kapcsolatos találgatások ellenére hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokkal kötött szövetség továbbra is erős és proaktív.
A tavalyi washingtoni NATO-csúcs előtt Duda a szövetséges tagállamok védelmi kiadásainak növelését sürgette.
Idén a Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott brüsszeli tárgyalásokon hivatalosan is javasolta, hogy a védelmi hozzájárulást 3%-ról 4%-ra növeljék a GDP arányában.
Lengyelország számára, amely Fehéroroszországgal határos, és közel van az Ukrajnában folyó háborúhoz, a kérdés nem csupán politikai, hanem egzisztenciális jellegű.
Lengyelország elrettentő politikájának másik központi eleme a NATO-csapatok, különösen az amerikai erők folyamatos jelenléte a lengyel területen.
Trumppal tárgyalni „nehéz üzleti játszma”
Arra a kérdésre, hogy csalódott-e Donald Trump amerikai elnök második hivatali ciklusában, Duda azt válaszolta: tisztában van azzal, hogy Trumpot az amerikai adófizetők választották meg, ezért elsősorban ezeket az érdekeket kell figyelembe vennie.
„Azonban mindig igyekszem hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államok európai érdekei egyben stratégiai érdekek is, és hogy az Egyesült Államok számára mérhető előnyökkel jár a kapcsolat Európával. Ez az egyensúlyi rendszer a II. világháború óta megszakítás nélkül működik” – tette hozzá Duda.
Azzal kapcsolatban, hogy az USA vámokat vetne ki az európai termékekre, a lengyel elnök azt mondta, hogy Trump esete sajátos, mivel ő az üzleti világból érkezett a politikába.
„Élete nagy részében üzletember volt az igen kemény amerikai gazdasági piacon. Az Egyesült Államokban rendkívül versenyképes iparágakban… a fejlesztési iparban. Kaszinók voltak a tulajdonában” – magyarázta Duda.
„Tehát ő egy olyan ember, akit egy sajátos üzleti játszmára képeztek ki, és megvannak a maga évtizedek alatt kidolgozott, kemény üzleti módszerei és játszmái. Átülteti őket a politikába, és nagyon keményen játszik.”
„De ez… egyszerűen egy üzleti játszma, amelyet Donald Trump elnök most áthelyezett a politikába, és határozottan követ a második ciklusában. Egyszerűen fogalmazva alkudozni kell vele, méghozzá keményen” – tette hozzá Duda.
Figyelmeztetések Putyin KGB-s mentalitását illetően
A számos vita ellenére Duda továbbra is reméli, hogy Trump és az USA képes lesz egy olyan békemegállapodást kötni, amely véget vet Moszkva ukrajnai háborújának, mert Oroszország csak az USA-val számol.
Emlékeztetett arra, hogy egyik washingtoni látogatása során figyelmeztette Trumpot és munkatársait, hogy az orosz elnök nem egy átlagos politikus. Ő egy KGB-ügynök, aki teljesen más feltételekhez szokott, és ezt Duda szerint figyelembe kell venni.
„Nagyon specifikus készségekkel rendelkező szovjet hírszerző tisztnek képezték ki, amelyeket kétségkívül elsajátított és a gyakorlatban is alkalmazott, amikor Kelet-Németországban, az úgynevezett NDK-ban dolgozott… a szovjet-orosz hírszerzés képviselőjeként” – magyarázta a lengyel elnök.
„És ezt figyelembe kell venni, amikor ezzel az emberrel beszélünk. Ő nem kifejezetten politikus. Jobbára még mindig csak az orosz hírszerzés tisztje.”
A történelem tanulságai
Duda szerint az Oroszország 2022 eleji, teljes körű ukrajnai invázióját megelőző években Európa sok hibát követett el az Oroszországgal szembeni politikájában, és túl sok engedményt tett.
Duda megemlítette a 2008-as bukaresti NATO-csúcsot is, amelyen a korábbi ígéretek ellenére Grúzia és Ukrajna nem kapta meg a Tagsági Cselekvési Tervet (MAP). Ennek oka Franciaország és Németország ellenállása volt.
Ez pedig felbátorította Putyint, hogy 2008-ban megszállja Grúziát, majd 2014-ben csatolja a Krímet.
„Oroszország voltaképpen Európa nagyjaival játszott, és valójában erőt gyűjtött ahhoz, hogy ismét támadjon, amit 2022-ben meg is tett az Ukrajna elleni nyílt, frontális, teljes körű, ahogy mondani szoktuk, agresszió formájában” – mondta Duda.
Duda szerint csak az USA képes kialkudni a békét
Duda kijelentette, hogy csak az Egyesült Államoknak – és kiváltképpen amerikai kollégájának – áll hatalmában véget vetni Oroszország Ukrajnában zajló háborújának.
Duda arra is figyelmeztetett, hogy egy jövőbeli békemegállapodás mindkét fél számára fájdalmas kompromisszumokkal jár majd, beleértve az Ukrajna részéről tett engedményeket is, és a régió hosszú távú stabilitásának biztosítása érdekében a transzatlanti együttműködés megújítására szólított fel.
„Ma a következtetésem teljesen egyértelmű: az Egyesült Államokon kívül nincs senki, aki megállíthatja Putyint” – mondta Duda.
„Ezért hiszem, hogy Donald Trump elnök a maga elszántságával véget vethet ennek a háborúnak.”
Regionális együttműködés és a Három Tenger Kezdeményezés
Andrzej Duda beszélt a Három Tenger Kezdeményezésről is, amelynek 2015-ben egyik elindítója volt Kolinda Grabar Kitarović horvát elnökkel együtt.
Összesen 13, az Európai Unióhoz tartozó, az Adriai-tenger, a Balti-tenger és a Fekete-tenger térségében található ország vesz részt a kezdeményezésben, hogy együttműködjenek többek között a közlekedés és az energiabiztonság területén.
„Számunkra az energiabiztonság volt a legfontosabb, valamint az üzleti fejlődés lehetőségei, de a turizmus is” – mondta Duda.
A Három Tenger Kezdeményezés nem verseny az Európai Unióval, hanem, épp ellenkezőleg, a regionális együttműködés elmélyítése a blokkon belül – tette hozzá.
A Három Tenger Kezdeményezés jubileumi csúcstalálkozójára hétfőn és kedden kerül sor Varsóban.