Az Európai Bizottság vizsgálja az Alaptörvény 15. módosításának egyes tételeit.
HIRDETÉS
"Aggódunk a Magyarországon elfogadott törvények miatt, melyek aláássák az LMBTIQ+ jogokat, illetve korlátozzák a békés gyülekezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot" - fogalmaztak a Benelux államok képviselői szerdán egy nyilatkozatban az esélyegyenlőségi miniszterek informális találkozóját követően.
A találkozón résztvevő diplomaták közül több is azt mondta az Euronewsnak, hogy Ausztria, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Írország, Litvánia, Portugália, Szlovénia, Spanyolország és Svédország támogatta a nyilatkozatot, melyben rögzítik, hogy "az emberi- és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása és védelme minden ember számára, beleértve az LMBTIQ+ embereket is az európai családhoz való tartozás velejárója. Ez a mi felelősségünk, illetve a tagállamok és az európai intézmények felelőssége" - írták.
Franciaország korábban határozottan elítélte a Pride betiltását is célzó jogszabályt, Görögország és Ciprus pedig kritikusan szólt az EU-ban végbemenő "közelmúltbeli fejleményekről", de nem említette külön Magyarországot.
A magyar Országgyűlés hétfőn fogadta el az általuk csak gránitszilárdságúnak titulált Alaptörvény 15. módosítását, mely szerint betiltják azokat a nyilvános rendezvényeket, amelyek sértik a gyermekvédelmi törvényt.
A törvény szerint a hatóságok arcfelismerő szoftvert vethetnek be a tiltott rendezvényeken, és akár 200 ezer forintra büntethetik a résztvevőket. Az alkotmánymódosítás szerint
- a gyermekek jogai elsőbbséget élveznek minden más alapvető joggal szemben (kivéve az élethez való jogot),
- a magyar jogrendszer innentől két nemet ismer el, a férfit és a nőt, így gyakorlatilag tagadja a transznemű és interszexuális identitást,
- illetve lehetővé teszi, hogy a hatóságok bizonyos körülmények között felfüggeszthessék egyes magyar állampolgárok kettős állampolgárságát.
Orbán Viktor miniszterelnök a parlamenti szavazást követően azt mondta, hogy a jogszabály szerinte
- megvédi a gyermekeket,
- megerősíti, hogy ember férfinak vagy nőnek születik,
- illetve határozottan lép fel a kábítószerekkel
- és a külföldi beavatkozással szemben.
A törvénymódosítás mélyíti a Brüsszel és Budapest között tátongó szakadékot.
Az Európai Bizottság támogatásáról biztosította az LMBTIQ+ közösséget, és közölte, hogy a törvény vizsgálata után "szükség esetén" jogi lépéseket tesz.
A 2021-es gyermekvédelmi törvény (ez a Pride-tilalom alapja) már az Európai Bíróság előtt van, az eljárást a Bizottság 15 tagállammal karöltve indította.