Az Euronewsnak adott exkluzív interjújában Kristrún Frostadóttir izlandi miniszterelnök megerősítette elkötelezettségét a szabad kereskedelem mellett, és azt mondta, Izland nem tervez ellenvámokat az USA-val szemben.
Izland álláspontja az ellenvámokkal kapcsolatban
HIRDETÉS
Kristrún Frostadóttir izlandi miniszterelnök az Euronewsnak nyilatkozva megerősítette kormánya döntését, miszerint a kereskedelmi feszültségek fokozódása ellenére tartózkodik az Egyesült Államokkal szembeni ellenvámok kivetésétől. Frostadóttir világossá tette, hogy Izland nem fog kereskedelmi háborúba bocsátkozni, és hangsúlyozta, hogy az emelkedő vámok nyomása ellenére is elkötelezett a szabad kereskedelem mellett.
„Nem fogunk saját vámokkal válaszolni. Hiszünk a szabad kereskedelemben. Mi kis gazdaság vagyunk” – mondta. „Remélhetőleg ezek a vámok csökkenni fognak.”
Növekvő kereskedelmi feszültségek
A Trump-kormányzat 90 napos szünetet jelentett be a legtöbb országra kivetett vámok tekintetében, a Fehér Ház egyik tisztviselője pedig tegnap este megerősítette, hogy az EU elleni vámokat azért szüneteltetik, mivel a megtorló vámok még nem léptek hatályba. Azonban Európára, köztük Izlandra továbbra is érvényben marad az április 5-én életbe lépett 10 százalékos alapvám. Frostadóttir mély aggodalmát fejezte ki az Izland és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatokra gyakorolt lehetséges hatásokkal kapcsolatban.
„Aggódunk, hogy a vámháború eszkalálódni fog, és lehetnek olyan következményei, amelyek kihatnak az EU-val fenntartott kereskedelmi kapcsolatainkra” – mondta. „Nagyon fontos, hogy Európa tisztában legyen azzal a jövőbeni kapcsolataink szempontjából és az ellátási láncok nyitva tartása érdekében, hogy része vagyunk a körforgásnak.”
Az EU álláspontja az USA-val szemben
A miniszterelnök támogatta, hogy az EU erőt mutasson az Egyesült Államokkal szemben, de hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a megtorló intézkedések ne okozzanak kárt az Unió szomszédos országainak, köztük Izlandnak.
„Egyértelmű üzenetre van szükségünk az EU részéről, hogy tiszteletben tartja a legfontosabb kereskedelmi partnereivel való kapcsolatot” – mondta Frostadóttir. „Fontos, hogy az EU megmutassa, hogy valóban partnerek vagyunk a belső piacon, és hogy a kereskedelem nem fog sérülni.”
Izland és az EU történelmi kapcsolata
Frostadóttir kiemelte Izland és az EU régóta fennálló és pozitív kapcsolatát, és megjegyezte, hogy az ország mindig is tiszteletben tartotta az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli kötelezettségeit. Hangsúlyozta, hogy ez a folyamatos partnerség létfontosságú Izland gazdasági stabilitása és jövője szempontjából.
„Fontosnak tartom, hogy az EU megmutassa, hogy valóban partnerek vagyunk a belső piacon, és a kereskedelem nem fog sérülni” – tette hozzá.
Változó politikai fókusz: A belföldi ügyektől a nemzetközi ügyekig
Frostadóttir megjegyezte politikai útjával kapcsolatban, hogy a nemzetközi kapcsolatok növekvő fontossága miatt valamelyest változott az, hogy mekkora hangsúlyt fektet a belpolitikai kérdésekre, például a szociáldemokrata politikára, a jólétre, a lakhatásra és a gazdaságra.
„Belpolitikai fókusszal indultam, de most azt látjuk, hogy a nemzetközi politika az ölünkbe hullott, és ez olyasmi, amivel foglalkoznunk kell, ha ebben a munkakörben dolgozunk” – jegyezte meg. „Nagyon fontosnak tartom azonban, hogy bevonjuk a nyilvánosságot a nemzetközi ügyekbe, ahogyan azt tettük kezdetben a kormányban és a pártomban. Olyan platformon indultam, ahol közvetlen beszélgetéseket folytattam az emberekkel, nem pedig csak a közösségi médiában. Körbeutaztuk az országot, nyílt találkozókat tartottunk.”
Nyilvános szerepvállalás a nemzetközi kapcsolatokban
Frostadóttir szerint a kormányzásnak ezt a gyakorlatias, átlátható megközelítését ki kell terjeszteni Izland nemzetközi kapcsolataira is.
„Ez nem lehet csak olyan valami, ami külföldön, tőlünk távol, bürokratikus intézményekben történik” – mondta. „Elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára is. Az lesz a legnagyobb kihívás, hogy a biztonság és Izland a mindennapi háztartások számára konkrét kérdéssé váljon. Most éppen ezen megyünk keresztül.”
2027-re tervezett népszavazás
A geopolitikai rendet megzavaró lényeges változások – Oroszország ukrajnai inváziójától a Donald Trump által kirobbantott kereskedelmi háborúig – befolyásolni fogják Izland azon tervét, hogy 2027-ig népszavazást tartson az EU-csatlakozásról. Kristrún Frostadóttir miniszterelnök azonban hangsúlyozta, hogy kiegyensúlyozott vitát kell folytatni a kulcsfontosságú döntésről.
„2027 előtt meg akarjuk vizsgálni, hogy a nemzet újra meg akarja-e nyitni ezeket a (csatlakozási) tárgyalásokat. Biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet hatással lesz erre” – mondta Frostadóttir az Euronewsnak szerdán, első hivatalos brüsszeli látogatása során.
„A legnagyobb aggodalmam az, hogy nem tudunk majd jó vitát folytatni arról, hogy mit jelent a tárgyalások újranyitása, és hogy polarizált vitát fogunk folytatni.”
Arra a kérdésre, hogy Izland nagyobb biztonságban érezné-e magát az Unióban, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy az ország már most is biztonságban érzi magát ott, ahol van. Véleménye szerint a tagságról szóló tárgyalásoknak a témák szélesebb körére kellene kiterjedniük, például a kereskedelemre, a gazdaságra, a pénzügyekre és a kultúrára.