Az EU külügyminiszterei újabb, még keményebb szankciókat követelnek Oroszországgal szemben a Szumit ért vasárnapi orosz rakétatámadás miatt. A magyar külügyminiszter megdöbbenésének adott hangot a hétfői luxemburgi értekezlet után.
HIRDETÉS
Újabb büntetőintézkedéseket sürgetnek az uniós külügyminiszterek Oroszország ellen az orosz hadsereg brutális vasárnapi rakétatámadásának megtorlásául.
Az orosz határ közelében fekvő ukrajnai Szumi belvárosára mért vasárnap délelőtti csapásnak eddig 34 halálos áldozata és száznál is több sebesültje van. Az első híradások szerint 21 ember a helyszínen meghalt, további 13 sebesült halálát a rá következő fél napban jelentették a helyi hatóságok. Összesen 117 sebesültről tudnak.
"A csapás a városközpontot érte virágvasárnap. Csak egy mocskos söpredék képes ilyet tenni" - mondta Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök szülővárosa, Krivij Rih április elején szenvedett el hasonló támadást, annak 19 halálos áldozata volt. Az orosz hadsereg mindkétszer ballisztikus rakétákat és kazettás bombákat kombinált a károk maximalizálása érdekében.
Kallas elszánt Ukrajna-terve egyelőre nem ment át
Az uniós tagállamok diplomáciai vezetőivel tartott hétfői luxemburgi egyeztetés előtt az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arról beszélt, hogy a Szumit ért vasárnapi rakétatámadás az egyik legsúlyosabb mind közül az ukrajnai orosz invázió kezdete óta. Már egy hónapja nap nap után civileket öl az orosz hadsereg - mondta Kaja Kallas hozzátéve, hogy Ukrajna hajlandó lenne a tűzszünetre, Oroszország viszont nem. Az uniós tagállamok idén már jóváhagytak 23 milliárd eurónyi támogatást Ukrajnának, ami több, mint amennyi tavaly volt, de szerinte emellett nyomást is kell gyakorolnia a közösségnek Oroszországra, hogy az orosz vezetés véget vessen az ukrajnai háborúnak.
Az uniós fődiplomata 40 milliárd eurót irányozna elő Ukrajna katonai támogatására 2025-ben. Ezt az ambiciózus tervet a tagállamok egy része elutasította. A kalkuláció a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapján készült, hogy igazságosan legyen megszabva a hozzájárulás, amit a kisebb tagállamok jól fogadták, de a nagyobbak, például Franciaország és Olaszország visszadobtak.
A politikai ellenállással szembesülve Kallas arra összpontosít, hogy mielőbb összegyűjtsön legalább 5 milliárd eurót, hogy az EU szállíthasson lőszert, kétmillió lövedéket Ukrajnának. Azt mondja, hogy ennek az összegnek a kétharmada már megvan.
Ami Szumiban történt, váratlanul érte a nyugati diplomáciát
A francia külügyminiszter szerint ez a támadás bizonyíték arra, hogy az orosz elnök semmibe veszi a civil lakosságot és a háborús helyzetre vonatkozó nemzetközi törvényeket is. Ő is azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna elfogadta az amerikai tűzszüneti javaslatot, Oroszország viszont nem. Úgy látja, hogy Vlagyimir Putyinnak nem áll szándékában elmozdulni ebbe az irányba. Ezért erre rá kell kényszeríteni - mondta Jean-Noel Barrot és kérte, hogy az EU most a lehető legkeményebb szankciókkal büntesse Oroszországot.
A lengyel külügyminiszter, aki harcos kiállásáról ismert, most diplomatikusan fogalmazott. "Szeretném elmondani, hogy mennyire megdöbbentett az Ukrajnát ért legújabb orosz támadássorozat" - mondta Radosław Sikorski. - "Remélem, Trump elnök és az amerikai kormányzat belátja, hogy Oroszország vezetője megcsúfolja a jó szándékot. Remélem, hogy a helyes döntéseket hozzák meg" - tette hozzá a külügyminiszteri értekezlet előtt az Euronews kérdésére válaszolva hétfőn Luxemburgban.
A litván külügyminiszter konkrét javaslattal érkezett
A litván Kęstutis Budrys szerint a Szumi elleni "barbár támadás" "definíció szerint háborús bűncselekmény, és új szankciócsomagot követelt, amely a korábbi döntésekben "érintetlenül hagyott" ágazatokat, például a cseppfolyósított földgázt és az atomenergiát célozza.
A 2022 februárja óta immár a 17. szankciócsomag igen korai stádiumban van, és amint benyújtják, várhatóan Magyarország vétójába ütközik. A magyar kormány egyre inkább ellenzi a gazdasági korlátozásokat, és egészen odáig ment, hogy a már érvényben lévők meghosszabbításának megakadályozásával fenyegetőzött. De végül megszavazta azt március közepén.
"Ez ismét megalázó mindazok számára, akik diplomáciai erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy megállítsák ezt a háborút, és elérjék legalább a tűzszünetet, hogy megkezdődhessenek a béketárgyalások" - mondta Budrys. - "Most itt az ideje, hogy ne csak az egységünket, hanem az elkötelezettségünket is megmutassuk" - tette hozzá azt hangsúlyozva, hogy összefogás nélkül lehetetlen szervezetként fellépni ebben az ügyben, márpedig annak sokkal erősebb kényszerítő ereje van, mint az egyes országok önálló akcióinak.
A finn és a svéd diplomácia is tetteket sürget
Elina Valtonen támogatta azokat a felhívásokat, amelyek további kemény szankciókat követelnek. Szerinte az amerikai elnök vámjai miatt bezuhant olajár pontosan az, amire a Nyugatnak szüksége volt "a Kreml hadigépezetének gyengítéséhez". "Oroszország teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a békefolyamatot, és egyáltalán nem törődik az emberi élettel" - mondta Valtonen megérkezésekor. - "Van egy ember, akit nem érdekel a béke, és ez Putyin".
A svéd Maria Malmer Stenergard még eltökéltebb volt. Kijelentette, hogy itt az ideje "továbblépni és elvenni a befagyasztott orosz vagyont".
Az orosz központi bank zárolt eszközeinek esetleges lefoglalása már korábban is felmerült, mint lehetőség, de igazán Trump hivatalba lépése és az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatás csökkentése után lett aktuális.
A pénz puszta értékét, amely csak az EU területén mintegy 210 milliárd eurót ér, vonzó bevételi forrásnak tekintik, amely ellensúlyozná az amerikai támogatás csökkenését. Eddig csak a pénz kamatait fordították Ukrajna javára, arra van törvényes lehetőség. A befagyasztott pénzeszközök azonban törvény szerint továbbra eredeti tulajdonosukat illetik meg, épp csak egyelőre nem fér hozzá.
Úgyhogy egyes tagállamok vonakodnak hozzányúlni ezekhez a pénzekhez, ami példátlan lépés lenne. Tartanak a blokk pénzügyi stabilitására és a befektetők előtti hitelességre gyakorolt negatív következményektől.
Múlt hónapban António Costa, az Európai Tanács elnöke lehűtötte a kedélyeket mondván, hogy az orosz vagyontárgyakat továbbra is befagyasztva kell tartani, hogy kamataiból finanszírozzák a Kijevnek nyújtott 45 milliárd eurós hitelt, illetve garantálják, hogy Moszkva végül fizessen háborús jóvátételt. "Éppen ezért fontos, hogy megvédjük, vagyis ellenőrzésünk alatt tartsuk ezeket a vagyonokat" - mondta Costa egy rendezvényen.
A vita még mindig nem ért véget, mivel Trump Oroszország felé fordulása arra kényszeríti a szövetségeseket, hogy átgondolják korábbi álláspontjukat, és kidolgozzanak, illetve támogassanak olyan ambiciózus elképzeléseket, mint például a teljes körű újrafegyverkezés Európában.
A magyar kormány tiltakozik, nem vesz részt
A magyar külügyminiszter úgy értékelte a hétfői luxemburgi ülést, hogy "újabb elvakult, masszív háború- és Ukrajna-párti kezdeményezéseket jelentett be az Európai Bizottság, amelyek alapján még több pénzt, még több fegyvert és katonai tanácsadókat is küldenének Ukrajnába". Közölte, hogy a katonai és a pénzügyi támogatáson kívül készül a 17. szankciócsomag is, ráadásul "az ülés több résztvevője megnyitná az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások összes fejezetét még idén, sőt az EU illetékes biztosa olyan "hajmeresztő ötlettel állt elő", hogy még a tagság előtt valósuljon meg az ország teljes gazdasági integrációja". Sokadszor is elismételte, hogy "Magyarország békét akar, és nem háborút". Úgy látta, hogy miközben az ülésen "szavakban természetesen mindenki kiállt a tűzszünet mellett, az elmúlt három esztendő elhibázott, totálisan kudarcos háborúpárti politikájának folytatása jelentkezik ebben a masszív javaslatcsomagban".
Az illetékes amerikai különmegbízott és az elnök is kivár
Keith Kellogg, aki időközben cáfolta, hogy Ukrajna felosztásáról tárgyalna az orosz elnökkel, azt írta az X-en vasárnap a Szumit ért rakétatámadás után, hogy ezzel az orosz hadsereg átlépte a tisztesség határát.
Az amerikai elnök "szörnyűnek" és "borzalmasnak" minősítette a rakétacsapást, majd hozzátette, hogy "beismerték (az orosz hadvezetés), hogy hibát követtek el". A uniós külügyminiszterek ezt visszautasították hétfői értekezletükön azzal, hogy az orosz hadsereg szándékosan lőtte ki Szumi beterületére a két rakétát vasárnap.
"Nem tudom, mit tudott meg és mit nem, de a tények magukárt beszélnek: Oroszország civileket gyilkol, még templomba igyekvő civileket is" - mondta a lett Baiba Braže, amikor Trumpról kérdezték. "Ez egy kettős csapás volt. Az oroszok tudták, hogy mit csinálnak".