Több európai ország is vonakodik katonákat küldeni az ukrajnai béke szavatolására, amerikai ,,háttértámagotás" nélkül.
HIRDETÉS
Ismét az Egyesült Államok képviselői nélkül gyűlt össze a ,,Tettrekészek koalíciója". Az ukrajnai háborúban Kijevet töretlenül támogató államok védelmi miniszterei arról tárgyaltak a NATO brüsszeli székházában, hogy miként vehetnének részt a békemegállapodást alakításában és a tűzszünet utáni újjáépítésben.
A Franciaország és az Egyesült Királyság által összehívott találkozón 30 ország miniszterei vettek részt. A cél: felállítani egy olyan Ukrajnába vezényelhető ütőképes haderőt, amely képes elrettenteni Moszkvát attól, hogy egy esetleges békekötés után újra megtámadja szomszédját. Így Kijev Európától és Kanadától kapná meg azt a biztonsági garanciát, amit a Trump-adminisztráció nem volt hajlandó megadni.
A találkozóra a francia és brit katonai tisztviselők kijevi látogatása után került sor, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Rusztem Umerov védelmi miniszterrel és az ország katonai vezetőivel tárgyaltak a tervezetről.
"Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy vessen véget a háborúnak, és fokoznunk kell támogatásunkat Ukrajnának, mind a harcban, mind a békéért folytatott erőfeszítésekben" - mondta John Healey brit védelmi miniszter a csúcson.
John Healy hangsúlyozta: "nem lehet veszélyeztetni a békét azzal, hogy megfeledkezünk a háborúról: milliók élete Ukrajnában továbbra is a dróntámadásokról, rakétacsapásokról és a frontvonalon zajló brutális harcokról szól".
A miniszter köszönetet mondott annak a 200 katonai tervezőnek, aki 30 különböző európai és azon túli országból érkezett annak érdekében, hogy egységesen lépjenek fel és biztosítsák Ukrajna jövőjét egy esetleges békemegállapodás után.
"Mai tanácskozásunk új lendületet ad ennek a tervezésnek - azért tervezünk, hogy Ukrajnát a lehető legjobb helyzetbe hozzuk szuverenitásának megvédésére" - húzta alá.
Emmanuel Macron francia elnök - aki a múlt havi csúcsot vezette - azt mondta: Ukrajna ,,stratégiai fontosságú" városaiba lehetne telepíteni ezeket az egységeket. Arról, hogy pontosan melyek legyenek ezek a települések, az ukrán vezérkarral együtt fognak dönteni.
Macron azonban azt is elárulta, hogy a csúcstalálkozón részt vevő 30 delegáció közül nem mindegyikkel állapodtak meg. Lesznek olyanok, akik nem az ukrajnai légi, szárazföldi és tengeri erőket fogják erősíteni, hanem csak logisztikai és hírszerzési segítséget nyújtanak majd.
Lengyelország és Görögország például leszögezte: nem tudnak csapatokat biztosítani a haderőhöz, mivel leköti őket a Belarusz és Törökország felől érkező fenyegetés. Olaszország pedig akkor hajlandó katonákat küldeni, ha az Egyesült Államok is részt vesz a műveletben.
És az olaszok nincsenek egyedül. A koalíció legtöbb tagja szerint is szükség van egy ,,amerikai háttértámogatásra". Az amerikai légvédelem és hírszerzés nélkül sokkal kisebb az esélye a sikernek.
Éppen ezért Emmanuel Macron, és a brit miniszterelnök, Keir Starmer is rendszeresen egyeztetnek Donald Trumppal, egyelőre azonban nem tudták meggyőzni az amerikai elnököt, hogy csatlakozzon a koalícióhoz.
Pénteken 50 ország képviselői gyűlnek össze a NATO-nál, hogy Ukrajna további katonai támogatásáról egyeztessenek.