Az EU számvevőszéki hivatala nagyobb átláthatóságot követelt a nonprofit civil társadalmi szervezeteknek nyújtott uniós finanszírozási szerződések tekintetében, annak ellenére, hogy az egy éven át tartó vizsgálat során nem talált bizonyítékot jogsértésre.
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság nem kormányzati szervezeteknek (NGO-k) nyújtott finanszírozása "átláthatatlan", és a végrehajtó hatalom "hírnevét veszélyezteti" - állapította meg az Európai Számvevőszék (ECA) egy hosszas vizsgálatot követően. A jelentés azonban nem biztos, hogy olyan füstölgő pisztoly, mint amilyet egyes kritikusok reméltek.
"Ellenőrzésünk során egyetlen olyan esetet sem találtunk, amikor egy nem kormányzati szervezet megsértette volna az uniós értékeket" - mondta Laima Andrikienė, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.
Ezt azonban azzal a megjegyzéssel tette, hogy hivatala csak 90 szerződésből álló, véletlenszerű mintát vizsgált, és előfordulhat, hogy valamit kihagyott. "Több százezer nem kormányzati szervezetünk van" - mondta Andrikienė. "Minden eset, minden példa arra, hogy a civil szervezetek megsértik az uniós értékeket, veszélyeztetné az Európai Unió hírnevét".
Megerősítette továbbá, hogy nincs jogi akadálya annak, hogy a civil társadalmi csoportok közvetlenül a törvényhozók elé terjesszék ügyeiket, akiknek közzé kell tenniük a lobbistákkal - akár civil, akár vállalati lobbistákkal - folytatott minden találkozó részleteit.
"A mi értelmezésünk szerint a szabályok lehetővé teszik a civil szervezeteknek a lobbizást" - mondta Andrikienė. "Ha valami mást akarunk, azt a törvényhozóknak kell eldönteniük, nem pedig az ellenőröknek".
A Számvevőszék egy olyan időszakban tette közzé megállapításait, amikor a civil szervezetek finanszírozásának kérdése megosztó politikai kérdéssé vált Brüsszelben. Az Európai Parlament a múlt héten egyetlen szavazással elutasította azt a javaslatot, amely a LIFE környezetvédelmi program keretében folyósított működési támogatások miatt az EU végrehajtó testületének elmarasztalására irányult.
A konzervatív Európai Néppárt (EPP) azt állítja, hogy a Bizottság arra utasította a nem kormányzati szervezeteket, hogy lobbizzanak a parlamenti képviselőknél a Zöld Megállapodáson belüli konkrét szakpolitikák támogatása érdekében, amely Ursula von der Leyen elnök 2019 és 2024 közötti első ciklusának központi politikai programja volt.
A "szilárd bizonyítékok" hiánya
A képviselőcsoport és a jobboldalon, tőlük távolabb álló szövetségesei azonban nem mutattak be semmilyen konkrét bizonyítékot ezen állítások alátámasztására.
Piotr Serafin költségvetési biztos azonban januárban elismerte, hogy "nem volt helyénvaló, hogy a Bizottság egyes szolgálatai olyan megállapodásokat kötöttek, amelyek arra kötelezik a nem kormányzati szervezeteket, hogy kifejezetten az Európai Parlament tagjainak lobbizzanak".
De a parlamenti csoportok egyes köreinek machinációi és a bizalmas működési támogatási megállapodások kiszivárgott másolatainak médiakutatásai ellenére nem sikerült bizonyítani ilyen kötelezettségeket - amelyeket egyébként a környezetvédelmi csoportok hevesen tagadtak.
És úgy tűnik, hogy a luxemburgi székhelyű számvevőszék - amely vizsgálata során két LIFE program működési támogatását vizsgálta (a jelentésben nem neveznek meg civil szervezeteket) - ugyanezt az eredményt hozta.
A lobbizás egyes "elemei" részletesen szerepeltek azokban a munkaprogramokban, amelyeket a pályázóknak a támogatások igénylésekor össze kellett állítaniuk - mondta Tomasz Kokot, a Számvevőszék egyik tisztviselője, aki az ellenőrzésen dolgozott. Az ellenőrök azonban nem tudták megmondani, hogy - ahogyan azt a jobboldali törvényhozók állították - a Bizottság tisztviselői ilyen kötelezettségvállalásokat követeltek-e a pályázóktól.
"Csak annyit mondhatunk, hogy nem találtunk egyértelmű bizonyítékot egyetlen ilyen helyzetre sem" - mondta Kokot az újságíróknak.
A könyvvizsgálókat arról is kérdezték, hogy miért csak a németországi, spanyolországi és svédországi civil szervezetekre összpontosították a vizsgálatot, annak ellenére, hogy kifejezetten kijelentették, hogy a vizsgálatot kiváltó egyik fő tényező a katari tisztviselőkkel kapcsolatos 2022-es botrány volt, ahol az NGO-kat állítólag arra használták, hogy készpénzt juttassanak korrupt törvényhozóknak - ez az ügy még mindig dübörög.
"Azért választottuk őket, mert náluk jelentették a legnagyobb kiadásokat" - mondta Andrikienė, aki az Európai Szociális Alap Pluszt és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot nevezte meg a két legnagyobb forrásként.
A Bizottság válasza
A Számvevőszék három ajánlást tett a Bizottságnak. Az EU végrehajtó szerve "részben elfogadja", hogy a nem kormányzati szervezet jogi meghatározását aktualizálják, hogy az év végéig tisztázzák a "kormánytól való függetlenség" kritériumait, valamint azt a helyzetet, amikor egy "szervezet tagjai kereskedelmi érdekeit követi".
Hasonlóképpen, az uniós kiadásokat részletező, kereshető pénzügyi átláthatósági rendszer 2029-ig történő online elérhetővé tételére vonatkozó felhívással kapcsolatban a Bizottság azt mondta, hogy "megvizsgálja a gyakoribb frissítések megvalósíthatóságát".
A harmadik ajánlás volt az egyetlen, amelyet az uniós végrehajtó testület teljes mértékben elfogadott: "vizsgálja meg a jelenlegi rendszerek továbbfejlesztésének megvalósíthatóságát annak érdekében, hogy a potenciális jogsértések felderítésére kockázatalapú ellenőrzéseket végezzenek a kedvezményezettek (beleértve a nem kormányzati szervezeteket is) uniós értékeknek való megfeleléséről". A kitűzött határidő 2028.
A nem kormányzati szervezeteken keresztül folytatott állítólagos lobbizás kérdésében a Bizottság rámutatott a tavaly májusban - nem sokkal az ellenőrzés megkezdése után - közzétett iránymutatásra, amely "egyértelművé tette, hogy az uniós intézményekre és egyes képviselőikre irányuló, konkrétan részletezett tevékenységeket tartalmazó finanszírozási megállapodások - még ha jogilag megalapozottak is - az Unió számára hírnévkockázatot jelenthetnek".
A finanszírozás elosztásáért felelős tisztviselőknek figyelembe kell venniük ezt az iránymutatást - írta a testület.
Ariel Brunner, a működési támogatásban részesülő BirdLife Europe igazgatója úgy látta, hogy a Számvevőszék igazolta, hogy a LIFE program finanszírozásával kapcsolatban nem talált problémákat. "Ez a jelentés megerősíti, amit már régóta mondunk: az igazi problémát nem a jó hírű civil szervezetek jelentik - hanem a civil társadalomnak álcázott lobbisták."
"Amit találtak, az az, hogy a Bizottság és a nemzeti kormányok elmulasztották ellenőrizni, hogy valójában kik állnak egyes úgynevezett NGO-k mögött, amelyek nem képviselik a közérdeket" - mondta Brunner.